Sziasztok!
Lassan eltelik az első két hetem, gondoltam számot adok magamról 😀 A család nagyon kedves, az anyuka nagyon sokat segít mindenben (ő szokott olykor fordítani angolról hollandra a férjének). Apuka is beszél angolul egy kicsit, így vele is egész jól kijövök. A környezet nyugis, látnivaló nagyon sok van és jókat lehet sétálni.
A gyerekek tündériek, imádom őket, de olyanok mint egy soha le nem merülő duracel nyuszi. Folyamatosan mennek, hívnak, másznak, kiabálnak 😀 (nagyon csípem őket). Olykor, ha anya és apa is itthon van (vagy csak az egyik) nagyon “hisztisek”, de velem hála a jó égnek nem csinálják.
Úgy volt, hogy beiratkozom valahova (pilates vagy edzőterem, de a gyerkőcöknek hála napi legalább 2 órát súlyzózom, nem beszélve a délutáni sétákról és az esti “hancúrokról” (természetesen én vagyok alul és felváltva ugrálnak rám, míg én a földön sínylődöm – vagy épp egyszerre, ahogy ma is). Ezeket a család fényképeken meg is örökíti 😀 dokumentáljuk napjainkat 😀 Elkezdtük az közelben lévő au-paireket felkutatni, hogy legyen társaságom 🙂 Találtunk egy külföldi lánykát, vele elméletben pénteken találkozom, illetve találtunk itt élő magyarokat, akik szívesen gondot viselnek a hétvégéken rám 😀
Nagy vonalakban most ezt tudtam elmondani. Remélem felétek minden rendben 😀
Puszi
Niki
{phocagallery view=category|categoryid=43|float=left|displayname=0}