Eszter – Németország

Szia Anett!

EszterJó helyen vagyok, azt gondolom. Annamaria, az anyuka nagyon készséges, mindenben segít, mindent megmutatott a lakásban, a közelben, egyaránt. Már csináltunk bankszámlát a fizetés miatt – hó végén, vagyis mostanában már utalják is a 270 eurómat. Fizetik a bérletemet, nincs gond. Stefan, az apuka is aranyos, segít ő is, ha nem találok valamit, vagy látja rajtam, hogy segítség kell. Kaptam SIM kártyát, szóval van kinti számom.

Van saját szobám, nagyon jó – fent van az emeleten, füdővel együtt. Van TV-m, és tudok nezetni is, de csak a nappaliban.

Kaját kapok rendesen:-)

A házimunkát illeti: pakolom a mosogatógépet, teregetek, vasalok, pakolok a gyerekek után, és tökre élvezem:-)

Segítek a reggelinél, délelőtt szabad általában (kövő héttől nyelvsuli kedd-csütörtökön), délután vagyok a gyerekekkel vagy csak egy gyerekkel, mert a másik különórán van. Amikor együtt vagyunk ragasztunk, színezünk, autózunk Manuellel, beszélgetünk Laraval, bábszínházas előadást csinálunk, focizunk a kertben, vagy játszón vagyunk. Ezzel minden oké, lassan megszoknak szerintem.

EszterTalálkoztam már au pairekkel (nem mindenkit ti közvetítetek ki igaz???), találkoztam már egy ukrán meg egy kirgiz lánnyal, de már vannak müncheni barátaim is, mondhatni, sőt a régi au pair, aki itt volt Mähr családnál, Thea, vele is találkozom, mert ő maradt Münchenben. Nagyon aranyos, szóval remélem mindenféléről tudunk majd beszélni.

EszterNos, azt szeretném kérdezni, hogy elsősorban nem baj-e, ha nem dolgozom le mind a 30 órát, amit elméletileg a héten kéne. Azért kérdezem, mert nincs annyi “munka” – például múlt héten kedd is, szombat is és a vasárnap is szabad volt. (Ennek ellenére a vasárnapot együtt töltöttük az Oktoberfesten.) Mindent megbeszélek Annamariaval – vasárnap megbeszéljük, hogy a hét kb. hogy néz ki, és minden este megbeszéljük, hogy mi lesz másnap. És nincs – vagy eddig nem volt annyi feladat, hogy kitöltse a 30 órát. Erről mit gondolsz? És innen már jön is a következő kérdésem, hogy hogyan szokták számolni a 30 órát, számoljam-e egyáltalán (Thea-t majd megkérdezem, ő hogyan számolta, de a te véleményed a fontosabb!).

EszterEgy “gond” van, ha lehet így fogalmaznom – bár nem annyira gond, csak megnehezíti a dolgom, és még talán a javamra fordítható, hogy Annamaria angolul beszél a gyerekekhez, és nem németül. Lehet, hogy én néztem el a szerződést, de ez ott nem szerepelt, és egyrészt meglepett, másrészt pedig nem hallom őket németül beszélni, mert Stefan, aki “hivatalosan” németül beszél a gyerekekhez, este jön haza, és kb. 10 percet beszél velük. Annamaria meg csak angolul beszél – velem meg németül. Szóval ezt az egy dolgot tudom mondani, mint nehézséget, a német egyébként szerintem jól megy – mi sem bizonyítja jobban, hogy nem volt eddig félreértés, és nem volt semmi “baj” sem, bár az elején folyamodtam kicsit a mutogatáshoz, de már jobb. És csak úgy önszorgalomból tegnap kábé 5 órát németeztem, mert azért is jöttem, hogy ezt a nyelvet megtanuljam, és remélem, hogy fél év múlva csak beszélek, csak beszélek, csak beszélek – németül.

 

Üdv egyenesen Münchenből, szép napot kívánok nektek,

Eszter