Zsofi Belgiumbol Kep2Szia Anett!

Sikerült eljutnom idáig is, hogy írjak! Már több, mint 3 hónapja itt vagyok, nemsokára megyek is haza. A többi lányhoz képest nem jöttem hosszú időre, pontosan 20 hetet leszek itt, de hát ennyi fért bele egyetem közbensmile.

Brüsszelben vagyok, nagyon örülök neki, hogy nem vállaltam el egy vidéki családot sem. Itt helyben is rengeteg látnivaló/program van, mivel ugye Brüsszel, az Brüsszelsmile. Utazni is nagyon egyszerű innen, a szombat az abszolút szabadnapom, olyankor szoktam egy-egy várost kinézni magamnak, és menni, mert itt az országon belül sincsenek nagy távolságok.

Egy háromgyerekes családnál vagyok, de a két fiú 18 és 22 éves, így igazából csak a 11 éves lánnyal vagyok. A szülőknek egy saját cégük van, így rugalmas a munkaidejük, de leginkább 9-től 22-ig dolgoznaksmile. Nagyon aranyosak, a szülők rettentő jó fejek, a gyerekek is udvariasak és kedvesek, de azért elég sok fura dolguk van. Gondolom ez minden családban így van, ahol au pair van, mert a gazdagabbak engedhetik meg maguknak, hogy au pairjük legyen, és náluk általában az összes gyerek el van kényeztetve. Legalábbis a kislány sulijában is ezt látom, ami persze az egyik legjobb fizetős suli Brüsszelben. A fiúk például az ágyban cigiznek és füveznek, amitől iszonyatos szag van az egész lakásbansmile. Szerencsére az egy külön lakás. Nem kertes házban laknak, hanem egy 12 emeletesben, ahol egy szinten van három lakásuk (ebből kettő egybe van nyitva, itt lakik a lány és a szülők, a másikban én és a kisebbik fiú), egy szinttel feljebb pedig még egy lakás a nagyobb fiúnak, és ott van egy iroda is. Velem nagyon rendesek, abszolút családtagként kezelnek, egyáltalán nem rabszolgaként. Szerencsére van egy takarítónő, aki hetente kétszer-háromszor jön, ezen kívül az anyuka is rengeteget dolgot csinál itthon, amikor ráér, van, hogy éjjelente pucolja a konyhaszekrénytsmile. Fizetik a fodrászt nekem, mert nagyon drága itt a hajfestés, az anyuka magától ajánlotta fel. Amikor fájt a lábam, akkor kihívta a családi masszőrjüket hozzám; a csizmámat is megsarkaltatta; járunk étterembe, moziba; ha én megyek bevásárolni, akkor mindig vehetek magamnak, amit szeretnék – és persze mindent ők fizetnek. Ezen kívül még a repülőjegyemre is kaptam valamennyi pénzt, bár úgy állapodtunk meg, hogy én fizetem. Sok szabadságot kaptam, és még többet is adtak volnasmile. Voltam többször is Angliában a barátomnál, ő is volt itt, a szüleim is jöttek (nekik vitt az apuka egy hatalmas ajándékkosarat a hotelbe).

Zsofi Belgiumbol Kep1Kezdetben elég nehezen mentek a dolgok, amikor megérkeztem, a kislánynak pont szünet volt az iskolában, így az első héten egyből egész napokat voltam vele, mellette még meg kellett tanulnom a háztartási dolgokat is, hogy mit hova kell tenni, hogy kell csinálni. Nagyon durva volt az a hét. Egy átlagos héten hétfőn nyelvsuliban vagyok, utána van egy kis szabadidőm a városban, aztán megyek a kislányért, és amikor hazaérünk 5 körül, akkor csinálok esetleg apróságokat, vasalok, a konyhában teszek-veszek (főznöm szerencsére nem kell!). Kedden otthon vagyok, takarítok, amíg nem kell menni a lányért, délután megint csak kisebb dolgok vannak. Általában az is épp elég, hogy a kislányt terelgessem a tanulás, evés, zongorázás, zuhanyzás felé, mert persze ő mindig csak játszani akarsmile. A szerda egy elég hosszú nap, nyelvsuliban kezdek, de sajnos el kell jönnöm félidőben, mivel itt is délig van iskola, mint Franciaországban. Megyek a kislányért, eszünk valahol, utána zongoraórára kell mennünk, azután pedig mindig van valami: bevásárlás, könyvtárba menés… Csütörtökön is nyelvsuliban vagyok, utána szabadidő, megyek a lányért, délután megint sok apróságot csinálok. Majdnem minden csütörtökön későn jönnek a szülők, de sokszor más napokon is, így vagy meg kell várnom őket, vagy a kislánnyal alszom. Pénteken takarítok, 1-2 körül szoktam végezni, utána szabad vagyok, mert a lány a nagynénjénél alszik, nem kell érte mennem. A szombatom teljesen szabad, vasárnap pedig olyan 4-5 órát szoktam valamit csinálni, leginkább a lánnyal kell lennem, mert általában a szülők vasárnap is bemennek az irodába.

Zsofi Belgiumbol Kep3Nem ilyennek képzeltem ezt az egészet, amikor kijöttem, de egyáltalán nem bántam meg, sőt! Örülök, hogy elszántam rá magam, nagyon sokat tanultam, nem csak nyelvet, hanem háztartási dolgokat és gyereknevelést is, amik szintén fontos szerepet játszottak a döntésemben, hogy kijövöksmile. Ami csalódás volt, az az, hogy a heti +/- 24 óra munka egyáltalán nem áll, általában minden este 9-10-ig dolgozom, és nem kapok érte plusz fizetést, viszont rengeteg minden mást kapok, ahogy írtam is, úgyhogy ezt nem bánom, bár jobb lenne kicsit kevesebbet dolgoznismile. Most, hogy elkezdtem a sulit, jobb lett a helyzet, mivel három délelőtt nem tudok takarítani. A másik dolog a nyelvtanulás. Nagyon nehezen, 11 hét ittlét után sikerült csak elkezdenem. Belgiumban elvileg mindenhol nehéz sulit találni, mert általában szeptemberben indítanak csak csoportokat, de sikerült, és így, hogy később kezdtem, heti háromszor járok, nem kétszer! A családdal is lassan kezdtem franciául beszélni, mindenki angolul akart velem. Az anyukával már jó ideje csak franciául beszélek, meg a kisebbik fiúval is, mivel ő nem tud angolul. A nagyobbik fiút viszont egyáltalán nem értem meg franciául, és általában az apukával is angolul beszélek. A kislány angolul beszél hozzám, én meg franciául hozzá. Ezt jobb lett volna tisztázni, mielőtt kijövök, hogy azt akarják, hogy a lány az angolt gyakorolja, mert így én nem tanulok annyit. De mióta van a sulim, meg a szülőkkel is összeismerkedtem már a kislány sulijában, sokat beszélek, úgyhogy igazából ez sem bajsmile.

Brüsszel és Belgium nagyon szuper, megszerettem a várost! Viszont az időjárást nem… Most, május közepén is van, hogy télikabátos idő van… Szívesen maradnék még, azt hiszem, de azért már mennék is haza. Más így kijönni, hogy tudtam, hogy rövid időre jövök, így már mehetnékem vansmile. Na meg várom már, hogy otthon nyáron tényleg nyár van, nem 15-20 fok! Összességében nagyon örülök, hogy kijöttem, és nagy szerencsém van a családdal (amit az első hetekben biztos, hogy nem mondtam volna), a hellyel, mindennel!

Köszönöm!:)
Zsófi