DSCN1569 1Kedves Anett es Viki

Jelentem,epsegben megerkeztem ,es minden a legnagyobb rendben . Tegnap mult egy hete hogy itt vagyok. Az utazasom szerencsere zokkeno mentes volt,viszont kimerito. Erkezesem reggelen az apuka fogadott, mert a gyermekek a bolcsodeben, anyuka pedig a munkahelyen dolgozott. A szobamban meglepetes vart.

A megismerkedes konnyen ment, mivel nagyon fiatalosak es a kedvesek a szulok. A gyerkocokkel kicsit maskepp alakult a tortenet. A kislany alig mult egy eves, vele masfel nap volt a feher zaszlo engedes ideje. A kisfiu, hat vele lassan de biztosan bontakozik a baratsagunk. MIvel en vagyok a csalad legeslegelso Au Pairje igy meg nem ert mindent miert is kaptak engem.

Az etkezesi szokasaik meroben elternek a magyaroketol. Itt a husfelesegek, csak heti egyszer koszonnek vissza az etlaprol. A nyelv es beszed kulturarol annyit hogy aki bevallalja kulfoldot zsebeljen rengeteg kifejezest. En szerencsere a dialektusaikbol sok mindent megertek ,amit esetleg en nem ,vagy ok nem arra ott a kez es lab es tranlate.

Ahogy a kozhiedelem tartja tenyleg Switzerland az ora hires hazaja,itt a keses bunnek szamit,de az sem dicseretes ha valaki tul koran erkezik. A kozlekedes egyszeru,viszont az uton maradas az mar mar mas kerdes mert itt csak hegyi szerpentin van.

Nagyon jol erzem magam,es mindenkinek aki egy kicsit is eletrevalo es talpraesett csak ajanlani tudom. 

Ha a koszonetemet cseppekben lehetne kifejezni,,,egy par sos vizu tenger biztosan megtelne. Nagyon halas vagyok Nektek: Kedves Anett es Viki mert ez a CSODA a ti segitsegetekkel es batoritasosokkal valosulhatott csak meg.

Üdv,

Anita