Emese2Kedves Anett és Viki!

Bocsánat, hogy csak most írok!

Elképesztő nyaram volt, még mindig nem fogtam fel, hogy Valenciában tölthettem a nyaramat. Jobban nem is alakulhattak volna a dolgaim. A családdal nagy szerencsém volt, a szülők az elejétől kezdve mindenben segítettek. Egy hét elteltével már nyelvi nehézségeim sem nagyon voltak, ha mégis, akkor angolul elmondtam az anyukának és ő fordított a gyerekeknek. Két kisfiúra vigyáztam, 5 és 8 évesek. Nagyon megszerettem őket és az anyuka szerint ők is engem! 

Hétközbe mindig más időbeosztásban voltam a gyerekekkel, attól függően, hogy az anyukának mikor kellett mennie dolgozni. Négy óránál többet soha nem volt egyedül a gyerekekkel. Ez idő alatt viszont nagyon sok mindent csináltunk és sokat tanultam tőlük!! Legtöbbször a közeli folyóhoz mentünk fürödni vagy horgászni, medencéhez, társasjátékoztunk, bicikliztünk vagy angoloztunk. Nem volt semmilyen kötött program, amihez kedvünk volt.

Néha megkért az anyuka, hogy rakjam kicsit rendbe a gyerekek szobáját, a nappalit vagy a konyhát, de ez teljesen rendben volt, ilyenkor ő elment a gyerekekkel valahova. Nyelviskolába nem igazán volt lehetőségem eljárni, mert sokszor az anyukának dolgoznia kellett, amikor az órák voltak, de nem bánom, mivel rengeteget fejlődött a spanyol tudásom és az ottaniak is dicsérték.  A fiúktól pedig bármit is kérdeztem, azon veszekedtek, hogy melyikük magyarázza el nekem. 🙂 Néha még főztek is a tiszteletemre! 😀 

Emese3Teljesen befogadtak, az elejétől kezdve közvetlenek és mosolygósak voltak. Sokat beszélgettünk és nagyon érdeklődőek voltak. Inkább a kicsik nagy testvérének éreztem magam, mint egy dolgozó lánynak. Mindig együtt ettünk és bármilyen programot is csináltak rendszeresen hívtak magukkal. Így volt szerencsém eljutni a legszebb partokra, bikaviadalra, flamenco előadásra és az utolsó héten Nerjába is, ez egy kis város délen, közel Malagához. Megismerkedhettem nem csak a spanyol, de az olasz kultúrával is, mivel az apuka olasz származású.

Emese 1Sok barátot is szereztem az ott töltött idő alatt, két magyar lánnyal is megismerkedtem, ők szintén au pairként voltak Valenciában. Együtt jártunk a partra, vásárolni és esténként bulizni.

Nagyon sok új élménnyel gazdagodtam és bár nem voltam kint sokáig, mégis úgy érzem, hogy érettebben jöttem haza.
Köszönöm nektek a lehetőséget!!
Emese 🙂