Kedves Viki!
Köszönöm érdeklődésedet, remekül kijövök a gyerekekkel, és a szülőkkel is. Nagyon jól érzem magam, és szeretnek, ahogy én is őket. Örülök, hogy egy ilyen jókedvű, kedves, aranyos, mindig mosolygós, boldog családdal élhetek együtt. 🙂
Egy 3 éves kisfiúra és egy 1,5 éves kislányra kell vigyáznom, akik nagyon édesek, és imádnivalóak. A kisfiú oda van a dinoszauroszokért, és az autókért. Szeret énekelni, és imádja a könyveket. A kislány amióta kijöttem rengeteg új szót tanult, és nagyon sokat fejlődött, folyamatosan mondja, és mondani akarja. A legújabb szó, amit mostanában sokszor hallok/hallunk tőle: a nevem. 😀
A napirendem a következő – Hétfő délelőtt játszóházba megyünk, délután játszunk, vagy elmegyünk sétálni. Kedd és csütörtök reggel a kisfiút oviba viszem, míg a kislányt a közeli gyerekvigyázóhoz, majd szabad vagyok, egészen 14:00-ig. E két nap délelőtt szoktam elvégezni a házi munkát. Délután megyek értük, és vagy játszunk itthon, vagy elmegyünk a játszótérre, vagy a közeli parkba, ahol van egy tó, kacsákkal. Imádjuk ezt a helyet. 🙂 Ezeken a napokon általában 17.30-ig velük vagyok, utána 18:30-ig egy kis pihi, majd jöhet a fürdés, meseolvasás, és fekvés. Szerdán többnyire szabad vagyok, a kisfiút kell elvinnem és hazahoznom az oviból, majd este segíteni a fürdetésnél, lefekvésnél. Pénteken pedig úszni járunk. 🙂 (1 héten általában 2-3 alkalommal bébiszittelek). A hétvégéim teljesen szabadok. 
A család barátaival is találkoztam már, rengeteg szülinapi partin voltunk, amik nagyon aranyosak és hangulatosak, szóval mindegyiken remekül éreztem magam. 😀
Karácsonykor voltam otthon 2 hetet, ami nagyon nagyon jó volt. A kisfiú nem akarta, hogy elmenjek, és sírt is… mikor januárban visszajöttem, és meglátott a reptéren, mint akit kilőttek a rakétából szaladt felém, és ugrott a nyakamba. 😀 Nagyon hiányoztam neki, és nagyon boldog volt, hogy újra visszajöttem.
Már találkoztam két au pair lánnyal, az egyikükkel tartom is a kapcsolatot, és néha napján összefutunk. 🙂 Nemrég a King Crosson jártunk a Harry Potter boltban, ahol a kilenc és háromnegyedik vágány is található. 😀 Véletlenül találtam rá, de hogy hogyan már nem tudom. 😀
Oh! és igen, majdnem megfeledkeztem… Hamarosan elkezdek önkénteskedni egy menhelyen, már alig várom, és nagyon boldog vagyok, hogy sikerült, mert nagyon hiányoznak a kutyák. (Otthon önkéntes vagyok). Én leszek a kutyusok „auntieja”. 😀
Szóval szeretek itt lenni, remek családba kerültem, és tudom, hogy a hátralévő időben még rengeteg élményben lesz részem… 🙂
Köszönöm szépen!
Petra