Anna Angliából – “meglepődtek milyen jól beszélem a nyelvet”
annaKedves Viki!

 
Először is elnézést a nagy késésért.

 
A napirendem nagyjából úgy néz ki, hogy hétfőn-kedden és csütörtökön van dadus, tehát ezeken a napokon csak reggel 7-től 10:30-ig, aztán délután 6-tól 7:30/78-ig dolgozom. Szerdán saját napom van, akkor reggel 7-től este hétig én vagyok a gyerekekkel, a nagyot oviba kell vinni, a kisebbikkel meg elmenni sétálni, altatni stb. Pénteken az anyuka itthon van, de kisegítek, mintha dadusos nap lenne, vagy néha hamarabb, hogy felvegyem a nagyobbikat az oviból (15:30). A szombat-vasárnap szabad. Ez persze néha változik, ha az apuka esetleg hamarabb haza tud jönni a hétvégére. Így általában megvan a napi 25 órám, de inkább 30 szokott lenni, az elmúlt héten kicsit több is, de ezért meg is kapom a kicsit nagyobb fizetést.
 
 
A család nagyon segítőkész, nincs hatalmas nagy baráti kapcsolat, de úgy gondolom, hogy elfogadtak és én is őket. Gyakran beszélgetünk és sokszor segítenek a programjaim szervezésében is, vagy javasolnak valamit. Már meglátogatott két barátnőm, és ők itt aludhattak a hétvégén, szóval ebben is nagyon aranyosak. Az anyukával találkozom többet, meg többször voltunk a nagyiéknál is, akik szintén nagyon aranyosak és segítőkészek. A dadus is sokat segített, az első hetekben ő is írt nekem egy saját listát, hogy milyen dolgokat szokott csinálni a gyerekekkel, hogy segítsen a saját-napomon, valamint az első két hétben rendszeresen otthon maradtam, hogy lássam miket csinál.
 
A gyerekek szerintem a kifejezetten jól kezelhető kategóriába tartoznak. A kislány kis csendes és épp járni tanul meg beszélni. Nem sírós, a napi két alvás már kicsit sok neki, így néha ezen szokott megakadni, de ezen kívül semmilyen bajom nem volt még vele. A nagyobbik fiú már bőven beszél, jó a csevegésben meg nagyon szeret a vonatokkal játszani. Segít az öltözésben, a sétában és összességében véve ő is aranyos és jó jellemű. Mivel az anyuka visszament dolgozni nemrég, ezt még fel kell dolgozni és bizony előfordulnak hisztik is, de ez általában az anyának szól, és csak meg kell várni, hogy lassan elcsituljon. Neki ez a nehézsége, de más nem is jut eszembe. Szóval nagyon elégedett vagyok velük, a család is azt mondta, hogy elégedettek velem, és már megvan a napi/heti ritmus is.
 
Két másik aupair lánnyal találkoztam eddig, Rékával és Lucával. Velük összejárunk néha a hétvégéken. Erikával is találkoztam már – neki is ti segítettetek kijönni, ő valahol délen dolgozik egy kis faluban. Vele együtt itt volt egy másik barátnőm is, aki Colchesterben tanul, szóval társaság is akadt már.IMG 20160323 164512
 
Nyelvtanfolyamra nem járok, és nem is nagyon szeretnék, mert szerintem nincs rá szükségem. A családban is az első héten mindenkitől meghallgattam, hogy meglepődtek milyen jól beszélem a nyelvet. Szerintem már csak a mindennapos tárgyak szókincsében meg a szófordulatokban kell bővülnöm, de azt meg pontosan a gyerekekkel és a családdal érem el. Más tanfolyamot még nem nagyon láttam/kerestem, de tervezek valami művészetire vagy ilyesmire elmenni.
 
Közös képek a gyerekekkel nincsenek – legalábbis nekem, de róluk küldhetek olyan képeket, amiket én csináltam, amíg vigyáztam rájuk. 🙂
 
Üdv,

Anna