Lettivel az élet Svédoroszágban

Kedves Anett!

Mint ahogy mar az előző levelemben is írtam, nagyon meg vagyok Lettivel elégedve, nagyon igyekszik. Az egyetlen apró hibája talán-ha nagyon kötözködni akarok-, hogy sajnos előfordul, hogy reggel nem kel fel időben, és ezért nem jut a gyerekekre kellő idő oviba menetel előtt (reggelizés). Mindemellett tényleg igyekszik, rugalmas és mindent meg lehet vele szépen beszélni, úgyhogy remélem, ezt is helyre tudjuk tenni. A gyerekek is nagyon szeretik. Amiért pedig külön dicseret illeti, az az, hogy a nagyobbik fiammal szemben is végtelenül türelmes és nagyon ügyesen tudja kezelni a hisztirohamait. Sajnos az utóbbi időben a nagyobbik fiamat eléggé megviselte a sok változás-költözés, új ovi, édesapja elköltözött- és valószínűleg ezért extranyűgös, időnként borzasztóan nehezen kezelhető. De mint mondtam, Letti fiatal kora ellenére kiválóan kezeli a helyzetet ilyenkor is.

Annyi észrevétel még, hogy legközelebb jobban le kéne a jelentkezőket ellenőriznie. Letti ugyanis bejelölte, hogy tud főzni, ami hát köztünk legyen szólva, nem fedi a valóságot, úgyhogy a főzés végül kívánságom ellenére rám maradt, de megoldottuk ezt is. Nem bántani akarom, csak egy észrevétel, hátha segít a jövőben a munkájában. De ezt már a telefonos beszélgetés alapján is sejtettem, hogy nem egy nagy konyhatündér, úgyhogy nagy meglepetés nem ért.

Egy szó, mint száz, nem szeretnék a háta mögött semmi rosszat mondani róla- a főzést megbeszéltük rögtön az elején, a reggeli fölkelésen meg remélhetőleg tudunk javítani. Erről is beszéltünk pl. ma reggel is. Tízes skálán 9-et biztosan megérdemel mindezek ellenére. Már előre hiányzik, hogy egyszer el fog menni tőlünk.

 

Au pair-jeink

Rólunk írták