Szia Viki!:)
Minden szuperül alakul eddig! Az anyuka nagyon segítökész és minent megtudok vele beszélni. A gyerekek is aranyosak bár néha persze vannak rosszabb pillanataik amikor sok türelemre van szükségem ,de ettöl függetlenül könnyen kijövünk egymással és általában szótfogadnak.
Egy napom úgy fest hogy reggel összekészítem a gyerekeket ,megreggeliznek aztán irány a suli. Napközben angolozni szoktam aztán kikapcsolódásképp , elmegyek egy parkba vagy bevasarlokozpontba. Délután 3kor haza hozom az ikreket, játszunk valamit vagy elmegyünk a könyvtárba mert imádnak olvasni ami nagyon örülök. 5.30körül elkezdek vacsorát készíteni. Mindennap mást mert fö a változatosság. 😀 Aztán vacsi után fürdetés és rá nem sokra az anyuka is hazaérkezik.:) Vele esténként beszélgetünk és megnézünk egy-egy részt valamelyik sorozatból.
Nyelvsuliba is járok ahol sok új emberrel ismerkedtem meg és szinte mindenki különbözö nemzetiségü. Megismerkedtem egy Holland Au pair lánnyal is aki korombeli aminek nagyon örülök foleg azert mert a közelben lakik és tervezünk közös programokat mivel ugyanúgy van szabadidönk.Találkoztam egy magyar Au pair lánnyal (Virág) is bár vele külön beszéltük meg a találkát mivel már ismertük egymást Magyarországon mert egy nyelvsuliba jártunk és egymástól függetlenül jöttünk ki Londonba. Ö is a ti segítségetekkel jött ki szóval véletlen egybeesés aminek mindketten nagyon örültünk. 😀
Nagyon jól érzem magam itt ,igaz az angolom még messze nem a legjobb de már érzem a változást és sokat segít a környezet is. Csak ajánlani tudom hogy aki teheti vágjon bele ebbe,mert nagyon jo élettapasztalat és önnálóságra készteti az embert. Jó egy másik országot felfedezni és az itt élö emberek szokásait megismerni. Persze hiányoznak az otthoni dolgok is foleg a családom ,de nem érzem idegennek ezt a helyet.
Üdvözlettel, Adrienn