Barbi Ausztriából – “nagyon jól esik, hogy mindenhova hívnak”

Szia Viki!

Elnézést megint, hogy ilyen későn írok. Szóval lassan itt vagyok már másfél hónapja. Nagyon jól érzem magamat és egyre jobb. Vannak kérdéseim de azt majd a levél végén felteszem.:)

A beosztásom mindig más,szinte minden héten,mert anyuka össze-vissza dolgozik. De nagyjából úgy szokott kinézni a napom,hogy reggel 7 körül felkelek aztán a gyerekeknek megcsinálom a kakaóját, segítek nekik a kenyeret megkenni, akinek kell vagy előkészíteni amit szeretnének enni. Apuka 8-8:30 körül megy el itthonról. Ha mindenki elment és befejeztük a reggelit,akkor bepakolok a mosogatógépbe,majd felsöpröm az étkezőt,konyhát,előszobát. Nagyjából 2-3 naponta kell porszívóznom illetve felmosni. Söprögetni azt mindennap. A ruhák teregetésében szoktam segíteni, illetve hajtogatásban, vasalásban.

Délelőtt így,hogy most nincs iskola játszom a gyerekekkel, elmegyünk a közeli patakhoz játszani vagy játszótérre vagy biciklizni. Nagyjából fél12-re hazaérünk, hogy az ebédet eltudjam készíteni,ha anyuka előző nap nem főzött. Mindig este szoktuk átbeszélni, hogy másnap akkor milyen teendőim lesznek és mit kell főznöm. Aztán 12-fél1 körül ebédelünk utána megint a mosogatóba pakolom a koszos edényeket,majd anyuka vagy hazaér fél2-re vagy fél5-re a munkarendjétől függ és utána szabad vagyok. Általában fél5 körül szoktam bemenni Grazba.

Hétfő,kedd,csütörtökön járok 18:00-19:30-ig intenzív német kurzusra és ezeken a napokon járok edzeni is a kurzus után. Hétvégéim szabadok, ilyenkor reggel edzeni megyek utána pedig találkozom ismerősökkel. A kurzuson megismertem pár embert akikkel jóba lettem és mindig beülünk valahova meginni egy bambit vagy kirándulgatunk. Eddig voltunk már a Schloss Eggenbergben, Schlossbergnél, Rosehain-nál, Mariatrostnál. Szóval igyekszünk minden alkalmat kihasználni,hogy kiránduljunk. Az egyik lány a mellettünk lévő faluban au pair, ő egy tájlány egyébként és vele többet találkozom.

Vacsorázni 7 órakor szoktunk,mert a gyerekek 8-kor már ágyban vannak. Ha itthon vagyok segítek a fürdetésben, fektetésben. Este olvasok a gyerekeknek vagy magyarul vagy németül. A nagyfiúnak a Harry Potterből szoktam olvasni németül, a kislánynak magyarul és a kicsinek (ő 3 éves) neki vagy magyar vagy német mesét szoktam olvasni.

A szülőkkel és a gyerekekkel is nagyon jó a kapcsolatom. Nagyon hamar elfogadtak,befogadtak. Nagyon sokat nevetünk. A szomszédokat is ismerem már. Nagyon sok összejövetel szokott lenni,pláne,hogy most volt a foci vb így az egész Schillerstrasse átment a szomszédokhoz és ott néztük a meccset,,mert az udvarra felállítottak egy kivetítőt. Sokszor szoktak ilyet csinálni, hogy áthívják a szomszédokat bandázni. Szoktam beszélni a szomszédokkal is,ha összefutunk. Valakivel németül próbálkozom akik nem beszélnek angolul,de megküzdök vele de megértetem magam. Egyenlőre még az angol a fő amit használok,de igyekszem hasznosítani a kurzuson tanultakat is.:)

A szülők és a gyerekek is egyaránt segítőkészek. Mindig segítenek a németben ha nem értem a szabályokat. Minden tekintetben segítőkészek velem. Amióta itt vagyok voltak itt rokonaik is, mind a magyar ágról és német oldalról is. Az apuka szüleivel a kommunikáció nehézkes volt,de megértettük egymást szerencsére. A magyar oldalról is nagyon kedvesek és aranyosak voltak. Ők ma mentek haza,mert itt voltak hétvégén. Mondták egyébként a szülők,hogy tetszik nekik,hogy ennyire kommunikatív vagyok. A szobámba kb csak aludni járok,mert ha nem itthon vagyok akkor kint beszélgetek a szülőkkel. De őszintén megmondom, hogy szeretek velük beszélgetni. Illetve van egy család akikkel nagyon jó barátok és sokszor vannak itt. Szoktak tartani barbeque partyt és akkor átjön a család és velük is sokat beszélek. Ők is elfogadtak, már puszilkodós viszonyban vagyunk.:)

Egyébként az osztrákokkal kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy nagyon segítőkészek, de tényleg mindenki. Múltkor pl. havi bérletet szerettem volna venni jegyautomatából és 100 eurós papírpénz volt nálam,de az automata nem fogadta el és megkérdeztem egy hölgyet,hogy feltudná e nekem váltani és mondta,hogy sajnos nem. Volt nálam 2 db 20 eurós és pár cent. Aztán kérdezte a hölgy , hogy mennyi hiányzik és mondtam,hogy 5 euró és mondta,hogy tessék itt van. Én így néztem,hogy most ezt tényleg nekem adja? és mondta,hogy igen,majd ha valaki más rászorul segítségre akkor segítsek neki én is. És annyira,de annyira jól esett. Mondtam neki, hogy nem szeretném elfogadni,mert van pénzem csak nem tudom felváltani és mondta,hogy neki ez nem probléma és higgyem el,hogy nincs szüksége erre az 5 euróra. Szóval olyan boldoggá tette a napomat. 🙂 Meg mindig ha segítséget kérnek egyből rendelkezésemre állnak.

Jövő hétvégén pedig megy a család a Traumseehez, Salzburg mellé és mondták, hogy csatlakozzak hozzájuk. Szóval nagyon jól esik,hogy mindenhova hívnak. Ma pl. egyedül vezettem ki a vasútállomásra és oda adta a kocsit az anyuka. Ez azért nagy szám,mert az ő autóját nem nagyon mertem vezetni eddig,mert nagyon nehéz váltani vele. De szerencsésen megérkeztem én is és az autó is az állomásra és vissza!:P 😀 Nagyon tetszik az is,hogy nem kérnek számon sose,hogy miért megyek be Grazba vagy miért értem haza későn stb. Ha kellett akkor mindig kijöttek elém az állomásra.

A gyerekekhez visszatérve olyan jó a kapcsolatom,hogy M. a kislány már kétszer aludt velem,mert mindenáron szeretett volna illetve W. a kisebbik kisfiú mindig szalad hozzám puszit adni ha elmegyek vagy megérkezem. M. (nagyfiú) ő már nagyobb,de most volt egy cserkésztáborban és mikor hazajött nagyon örült nekem és megölelt.:) Szóval tényleg elmondhatom,hogy jó a kapcsolatom velük és többször is megemlítették, hogy finomakat főzök!:D (ami nekem is újdonság 😀 ) Illetve a szülőkkel kint a teraszon késő estig szoktunk zenét hallgatni, beszélgetni, filmet nézni. Úgyhogy tényleg úgy érzem magamat mintha családtag lennék. Az,hogy hány órát dolgozom azt igazából nem tudom,mert sose számoltam össze,de pl. az,hogy mindennap söprök azt nem várják el tőlem,de szeretem ha tisztaság van körülöttem. Ha elszeretnék menni akkor mindig mondják,hogyha hazaértek akkor onnantól én már szabad vagyok igazából és ahova szeretnék menjek nyugodtan. Nem tudom, hogy mit írhatnék még,de ha valamit kihagytam ami érdekelt volna írj és válaszolok rá és igyekszem még aznap.:)

Sajnos képeket nem küldhetek,mert a szülők megkértek,hogy ne tegyem. 🙁 Pedig van sok.

Szép estét!
Barbi 🙂

Családjaink

Legfrissebb élménybeszámolóink