24 Már20142016.12.09.
Bejegyzés
Zsolt Németországból – “a gyerekekkel úgy gondolom egyre jobb a kapcsolatom”

Zsolt Németországból – “a gyerekekkel úgy gondolom egyre jobb a kapcsolatom”

Kedves Anett és Viki!

Elnézést, hogy nem írtam meg eddig a részletes élménybeszámolómat. Gyorsan telnek itt a napok. :)

Tehát 2 hónapja vagyok itt Celle-ben, Hannover melletti kisvárosban. Ez a város nagyon szép, csendes, rengeteget lehet itt kerékpározni és közel van Hannover is, de számos szép város van a közelben, kisebb nagyobb is, mint pl. Bréma, vagy Hamburg, Dortmund.

A család, ahol vagyok, nagyon korrektek és kedvesek. 7 hét után utánam utazhatott a Mennyasszonyom látogatóba, aki 2 napja utazott vissza Magyarországra, 1 egész hetet tölthetett itt. Ez nagyon jó volt, sokat voltunk a gyerekekkel, családdal, együtt, nagyon gyorsan eltelt az idő. Várják vissza nyáron újra őt, aminek nagyon örülök + A lehetőségnek, és hogy ezt megoldhattuk.2014-02-20

A gyerekekkel úgy gondolom egyre jobb a kapcsolatom. A legkisebb fiúval nagyon szeretek játszani, igazi gyerek! Még amikor idejöttem segíteni kellett a biciklizésben, most már egyedül is megy neki. :) Ő 4 éves, és mindig vidám. Az apával megbeszélve szoktam neki felolvasni, egyre többször. A középső gyerek kislány, 6 éves, ő még mindig lány Au Pair-t szeretne, de ha bármit játszok vele, pl. fogócskázok vagy biciklizek vele, akkor jó a fiú is. :) Őneki több időre van szükség ahhoz, hogy elfogadjon, véleményem szerint. A nagyfiú egy kicsit visszahúzódóbb típus, de ettől függetlenül vele is egyre jobb a kapcsolatom. Ővele már másképp kell foglalkozni, ha hazajön a házit megcsinálni, gyakorolni vele, szeret waveboard-ozni. Ha a nyelvet még jobban fogom tudni beszélni, akkor még jobb lesz természetesen minden, de úgy gondolom még 3 hónap és belejövök, nagyon remélem. A főzés is jobban megy már, de van még mit tanulnom. :)

2014-01-27Nyelviskolába még nem járok, bár jó lenne, azt mondta az apa, hogy mivel van nyelvvizsgám, bele fogok jönni a nyelvbe, és majd később járok valamilyen magasabb szintre. Remélem tényleg így lesz.

Küldök képeket is, nem a legjobbak, általában a gyerekek készítették. 

Minden jót kívánok nektek, köszönök minden segítséget.

Üdv: Zsolti

17 feb20142016.12.09.
Bejegyzés
Marcell Németországból – „most már úgy érzem, hogy minden a legnagyobb rendben”

Marcell Németországból – „most már úgy érzem, hogy minden a legnagyobb rendben”

Kedves Au-Pair Hungary, Kedves Anett és Viki!

Még nem írtam nektek beszámolót, így gondoltam, - és amint megígértem -, most megírom. Már több mint két hónapja vagyok itt, ami csak úgy elrepült.

Még november végén jöttem ki ide, Németországba. Kölntől nem messze, egy kisvárosban: Odenthalban lakom egy nagyon kedves családnál. Két gyermek van: Katharina (7), és Maximilian (5). Nagyon aranyosak, bár a kislánnyal néha nehéz.

A családnál én vagyok a 4. au-pair, így az elején nem volt nehéz dolgom. A gyerekek tudták, hogy ki és mi vagyok. Viszont én vagyok az első fiú, így ezzel kapcsolatban viszont nehezebb dolgom volt.

27 jan20142016.12.09.
Bejegyzés
Szonja Németországból – „hálás vagyok a német családomnak”

Szonja Németországból – „hálás vagyok a német családomnak”

Kedves Au-Pair Hungary (Anett és Viki)!

Nem nagyon írtam még nektek élménybeszámolót, szóval gondoltam nem maradok ki én se a sorból.

Több, mint 4 hónapja vagyok au-pair egy német-francia családnál, ami fel sem tűnt,mert a hónapok csak úgy szállnak el. Nehéz volt otthonról elszakadni (a megszokott környezettől), de arra kellett rájönnöm, hogy nem bántam meg, hogy au-pair lettem. Ez köszönhető nektek, hiszen egy nagyon jó családhoz kerültem, úgy bánnak velem mintha a 3. lányuk lennék. Kedvesek, segítőkészek, támogatnak engem, mondhatni mindenben.

Két tüneményes kislányra vigyázok (3 és 5 évesek). Sokat játszunk, rajzolunk, mesét nézünk, főzünk együtt (igen másik előnye ennek az életnek, megtanulok főzni). Eleinte nehéz volt, van, hogy most is vannak problémák, de meg tudjuk oldani azokat, így napról-napra könnyebb és kerülünk közelebb egymáshoz.

13 jan20142016.12.09.
Bejegyzés
Marcell Németországból – „A gyerekek egyszerűen imádni valók”

Marcell Németországból – „A gyerekek egyszerűen imádni valók”

Szia!

Köszönöm szépen, lekopogok mindent, mert nagyon jó itt.
Nagyon rendes a család, és a gyerekekkel sem volt semmi komolyabb probléma. Mivel én vagyok már a negyedik au-pair náluk, így nem volt nehéz beilleszkedni.

Igyekszem tanulni németül, és szerintem eddig abszolút sikerült. Már nyelviskolába is jártam decemberben, de jelenleg most nincsen, mert a következő kurzus csak január végén kezdődik, így most délelőttönként van egy kis szabad időm.

21 okt20132016.12.09.
Bejegyzés
Enikő Németországból – „Aller Anfang ist schwer!”

Enikő Németországból – „Aller Anfang ist schwer!”

Kedves Anett és Viki!

A legjobban ezzel tudnám jellemezni az érkezésem: „Aller Anfang ist schwer!” Augusztus 29-én kora reggel érkeztem Bad Nauheimbe és durván 20 óra utazás után nem sok lehetőségem volt pihenni, hisz egyből a dolgok közepébe csöppentem.

Az idő lassan telik, a kezdet nagyon döcögős volt, rengeteg vitám volt a gyerekekkel, de úgy érzem, lassan megszoknak. A legnagyobb/ legtöbb problémám abból adódott, hogy az előző au-pairek túl sok mindent engedtek meg és hagytak rá a gyerekekre, így az alapvető tiszteletet is nehéz volt bennük kialakítani. Ennek ellenére úgy érzem, lassan megbarátkozunk egymással. A szülők nagyon korrektek velem.

14 okt20132016.12.09.
Bejegyzés
Tamara Németországból – „éreztem, hogy ők a tökéletes család”

Tamara Németországból – „éreztem, hogy ők a tökéletes család”

Kedves Anett és Viki!

Elnézést, hogy még csak most küldök nektek levelet, de eddig még mindig volt valami programom, szinte sosem unatkoztam, mellesleg képeket is kellett gyűjtenem az élmények mellé! smile

A történetem ott kezdődött, amikor megláttam az interneten egy Mainz-i családot, akik 3 fiú mellé kerestek egy Au pair-t. Jelentkeztem, találkoztam Anettel, de a család mást választott. Akkor kicsit elkeseredtem, de Anett nagy lelkesedéssel bíztatott, hogy rengeteg család van még Németországban. Nem is kellett sokáig várnom a hívásra, hogy van egy család Münchenben, 3 gyönyörű kislánnyal és egy magyar anyukával. Nem sokkal később felvettük a kapcsolatot a családdal. Már az első telefonbeszélgetésünk után nagyon szimpatikusak voltunk egymásnak, és mondta az anyuka, hogy ha én is úgy döntök, akkor nagy szeretettel várnak. Nem is gondolkodtam sokáig, éreztem, hogy ők a tökéletes család, és ebben nem is tévedtem! smile

09 okt20132016.12.09.
Bejegyzés
Barbi Németországból – „a legjobb családot kaptam”

Barbi Németországból – „a legjobb családot kaptam”

Szia Anett!

A napjaim nagyon jól telnek smile Otthon még úgy gondoltam, hogy nekem nagyon nagy honvágyam lesz, és minden nap meg fog viselni, hogy nem az én családommal vagyok, hanem egy idegen családdal! Azonban pont az ellenkezője történt annak, amire számítottam! Persze egyértelműen hiányzik az családom, de van telefon és van Skype, amin keresztül minden nap, ha kell, órákon át tudunk beszélgetni. smile

A család: a legjobb családot kaptam! Mind a nagyszülők, mind a szülők és mind a gyerekek családtagként tekintenek rám! Talán ezért sincsen honvágyam smile

29 Júl20132016.12.09.
Bejegyzés
Anna – München után Londonba készül

Anna – München után Londonba készül

Kedves Anett!

Arra gondoltam én is megírom a történetemet, és remélem, még nagyobb kedvvel vágnak így bele a jövendőbeli au pairjeid a nagy kalandba. smile Engem is hihetetlenül motiváltak az élménybeszámolók, mindig volt bennük egy-két hasznos tanács első kézből, így most rajtam a sor, hogy tovább örökítsem a tudást smile

Amikor legelőször pattant ki a fejemből az ötlet, Németországba készültem. Titeket választottalak, mert rögtön megnyerő volt a közvetlenséged, a kedvesség, az őszinteséged. Hétfőn mentem hozzátok interjúra, és szombaton (!) már meg is kaptam e-mailben a szerződést a család aláírásával. Életem eddigi leghasznosabb évét köszönhetem Neked! Folyékonyan megtanultam németül beszélni.

07 jún20132016.12.09.
Bejegyzés
Lilla Düsseldorfból – “Nulla némettudással kezdtem”

Lilla Düsseldorfból – “Nulla némettudással kezdtem”

Kedves Olvaso,

Mintegy 8 honapja elek kint Düsseldorfban, ugyhogy gondoltam ideje lenne irnom egy elmenybeszamolot. Mindenek elött fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem allitottam könnyü feladat ele Anettot a csalad-kereses elött, ugyanis 0 azaz nulla nemet nyelvtudassal kezdtem a törtenetet (angol termeszetesen volt), es az sem elhanyagolhato, hogy 2 baratommal ugyanabba a varosba szerettünk volna kerülni. De lenyeg a lenyeg, Anett remekül helytallt, es rövid idön belül mar repültem is ki Nemetorszagba. smile

Azota sok minden törtent, többek között mar közepszinten beszelek nemetül, söt neha nemetül almodok!! smile Nagyon nehez volt az elejen, mert a gyerekek nem ertenek angolul, de azt gondolom, hogy ennel jobb tanulasi modszer nincs, mint hogy ha ra van kenyszerulve az ember az adott nyelvre.

08 ápr20132016.12.09.
Bejegyzés
Lejárt mandátum – Krisztina Németországból

Lejárt mandátum – Krisztina Németországból

Kedves Anett!

Azért írok most csak neked, mert szeretném megköszönni, hogy jókor jó helyen voltál, és éppen akkor találkoztunk amikor.smile
Hihetetlenül hálás vagyok neked!
Életem egyik legjobb döntése volt, hogy bevállaltam ezt az évet.

Egyben, épségben megérkeztem. Tele tapasztalattal, boldog emlékekkel,rengeteg élménnyel, sok új kapcsolattal , barátokkal és egy új családdal.