Szia!
Hétfőn volt egy hónapja, hogy kint vagyok; ezalatt összegyűlt sok minden:) Igyekszem röviden leírni.
A család rendes, az anyukával és a kisfiúval vagyok, mert elváltak a szülők, de az apa gyakran jár ide. Ő talán még szimpatikusabb, mint az anyuka. Rendes ő is, de sok szokása van, ami nekem nem tetszik és másképp csinálnám. Igyekszem alkalmazkodni, mert nem akarok megfutamodni. 96%-ban jól érzem magam, szeretek itt lenni, a többi 4% pedig azért volt rossz, mert a nő rajtunk vezette le a gondjait.
Amikor ez elmúlik, jól érezzük magunkat, viccelődünk, sokat nevetünk, beszélgetünk mindenről.Volt már, hogy bocsánatot kért tőlem. De nem akarok panaszkodni, mert pl. ő keresett nekem nyelvsulit, el is jött velem beiratkozni, es mondta, hogy ismer családokat, akik nem segítenek az Au pair-jüknek.
A kisfiúval jól elvagyok, elfogadott. Egy baj van vele, hogy nagyon lassú mindenben, így szinte mindig futunk a vonathoz.
Szerintem, ha más családhoz mennék, csak rosszabbat találnék..Van, hogy az anyuka külön nekem is csinál ennivalót, mert én nem eszem húst, szóval még ezzel is törődik.
Hirtelen ennyi jutott eszembe..Sokszor farasztó ez a sok rohanás egyik helyről a másikra..
Lilla