Magyarországon elvégeztem több iskolát is, de munkát találni elég nehéz. Ezzel mindenki tisztában van. Egy napon eldöntöttem, utazni szeretnék, világot látni és azt gondoltam, nem érem be kevesebbel, nekem USA kell. J Google keresőbe írtam szavakat, majd hosszú órákkal később megtaláltam a közvetítő cégem weboldalát. Felvettem a kapcsolatot Anettel és elkezdtük intézni a papírjaimat. Majd közbeszólt az élet, és otthon maradtam. Ám egy évvel később ismét éreztem a késztetést: Nekem mennem kell. Látnom kell Amerikát a saját szememmel. Felhívtam Anettet. Ő elővette a félbehagyott papírmunkát és újra sínen volt a dolog.
Izgultunk az angoltudásom miatt, mert hiába tanulja az ember a középiskolában, az nem a való élet. De ügyesen helyt álltam a telefoninterjún egy Deborah nevű kedves nővel. Mikor bekerültem a cég rendszerébe Amerikában, 6 nappal később, hajnali 3-kor épp lefekvéshez készülődtem egy júniusi hajnalon, mikor ott volt az a bizonyos email a host családomtól. Emlékszem, nagyon sírtam, amikor megláttam az első képet a babáról. 2 hónapos volt. Egy ártatlan, védtelen pici lélek, aki rám vár. J 3-4 oldalas email-eket váltottunk a szülőkkel és többször is beszélgettünk Skype-on. 
Szerettük volna minél jobban megismerni egymást, hogy rájöjjünk, tudnánk e igazi, jól működő család lenni. 13 nappal később közölték velem egy videó beszélgetés során, hogy engem szeretnének. Volt sírás. J Majd megtudtam, hogy szeptember helyett augusztusi indulást akarnak, és a két hónapból, amit Magyarországon tölthettem volna, egy pillanat alatt csak egy lett. Nagy bevásárlás, vízum intézés stb. Élveztem a nyaram minden pillanatát. Végül indulni kellett. Életem első repülőútja volt. J Imádtam! A 3 napos tréning is fantasztikus volt, egy meseszép szállodában. A pár nap alatt felfedeztük a többi au pair-rel Washington D.C.-t. Végül elérkezett a nap, amikor elkezdtem életem új szakaszát egy amerikai családdal, akik 3 hónap együtt élés után a második igazi családom. Nagyon szerencsés vagyok, mert csodálatos emberek és a baba is elképesztő. Ők is szerencsések, mert a baba nagyon boldog és kiegyensúlyozott.
Minden hétvégén elmegyek Washingtonba, Arlingtonba vagy Alexandriába. Gyönyörű városok. Nagyon szeretek metróval utazni. Hihetetlen jó hangulata van. A Hálaadási ünnepek alatt látogatok el New Yorkba. Nagyon izgulok. J Van néhány amerikai barátom. Velük szoktam bulizni és moziba járni és egy másik au pair lánnyal. Amerika teljesen más világ, mint Európa. Én azért jöttem ide, mert válaszokat kerestem az élet nagy kérdéseire. Tudjátok, azt hiszem találtam néhányat. J Azon felül felbecsülhetetlen élettapasztalat. Egy hete kezdtem el iskolába járni. Nagyon szeretem. Sokat fog segíteni a nyelvtudásom fejlesztésében. 8 szintet oktatnak a suliban. Az enyém az 5. szint.
Nagyon ritka, amikor au pair és család így egymásra talál. Mi szerencsések vagyunk. De sajnos sok au pairt láttam a 3 hónap alatt, akik sírtak, mert nem jöttek ki jól a családjaikkal és új családot kellett keresniük. Amire két hetük volt csupán. Ha nem sikerült volna, haza kellett volna költözniük a saját országukba saját költségre. Az élet nem egyszerű.
Mindenkinek sok sikert és kitartást kívánok. Az au pair szakma nagyon nemes, tiszta és csodálatos. Őrülten nehéz, hiszen fiatalok vagyunk és szülőkként kell helyt állnunk egy idegen országban. De két dolog biztos: jó anyák és apák leszünk egyszer és az itt megszerzett angoltudásunkat sem veheti el tőlünk senki.
Porkoláb Imola Nina