Sziasztok
Évi vagyok, 22éves aupair Los Angelesben, Kaliforniában. Az én történetem igazán meseszerű, egy csodálatos családnál Amerika egyik legizgalmasabb legismertebb városában tölthetem el ezt a csodálatos évet ami rám vár.
Szükségesnek tartom elmondani, hogy nekem minden álmom New York volt! Elsődleges szempontnak a helyet tartottam, – vagyis hogy New York közelében legyen – és nem a családot, persze voltak a családdal szemben is elvárásaim, pl. ha lehet 2 gyerek legyen és iskoláskorúak, meg hogy szimpatikusak legyenek. Persze mindenki mondta, Anett is, hogy ne a hely alapján döntsek, és most már belátom, hogy tényleg igaz hogy az elsődleges szempont tényleg a család kell, hogy legyen, vagyis hogy passzoljon az aupair és a család egymáshoz, mind elvárásokban mind természetben.
A legfontosabb, hogy az aupair otthonosan érezze magát a host családja házában! Hiszen annyi rossz dolgot hallani más aupairektől, sokan nem bírják az adott család szokásait, vagy nem tudnak eleget tenni a család elvárásainak, ezért váltanak, és új családot keresnek, ha erre kerül sor eléggé megviseli a legtöbb aupairt, hiszen, csak két hét áll rendelkezésre, hogy új családot találjanak.
A programba kerülésem után 1héttel már jelentkezett az első család, Kaliforniából, hihetetlen volt számomra, hogy pont innen, nem is akartam elhinni amikor Anett felhívott. Voltak bonyodalma az elején a contactolással, de aztán minden megoldódott, és végre tudtam beszélni anyukával. Egy hétre rá pedig jött az email, hogy engem választottak, szeretnék, ha csatlakoznék októberben a familyhez! Iszonyatosan örültem a hírnek, és annyira meseszerű az egész, hogy ilyen hamar megtaláltam a host családomat, akik ráadásul az első és egyetlen család volt akivel beszéltem! Az már csak hab a tortán, hogy pont Los Angelesből hívtak!
Október 10.én szállt fel a repülőm, 3csodálatos napot töltöttünk Washington DC-ben a fővárosban, az orientáció ideje alatt. Szerencsém volt megismerni más országból származó aupaireket, akikkel mai napig levelezek, együtt fedeztük fel ennek a gyönyörű városnak a látnivalóit, már ez is örök emlék marad.
És most itt vagyok, Los Anegelesben a fények a sztárok és a csillogás hazájában, csodálatos életet élek, 3kis gyerkőcre vigyázok, akik nem mellesleg 7éves hármas ikrek! Imádom őket már most, pedig még csak 5hetet töltöttem el velük!
Teljesen elfogadtak a gyerekek és a szülők is, családtagnak érzem magam, egy nagy testvérnek, aki segít nekik a napi rutinban, házit írni, elkészíteni a kajájukat, fürdetni és játszik velük amennyit csak tud. Imádni való gyerekek, nagyon okosak és jól neveltek, igazából nem munkának érzem az itt létemet, nagyon szerencsés vagyok ebből a szempontból, mert sok aupair munka után alig várja, hogy elhagyhassa végre a házat, és elszabaduljon a családtól, én nem ilyen vagyok, nem érzek erre késztetést. Persze fontos, hogy legyenek barátaink ezen a nagy úton, akikkel megoszthatjuk az örömeinket, élményeinket, és akikkel új élményeket szerezhetünk! Igaz, hogy csak egy hónapja vagyok itt, de már most annyi az új élmény és tapasztalat, és annyi helyen voltam ez alatt az idő alatt, hogy ha most hazakellene mennem, már akkor is megérné, hogy kijöttem ide. Sok aupairnek nehéz az első hetekben a családja nélkül, és sokuknak van honvágya is, szerencsére eddig ez engem elkerült, én annyira boldog vagyok, hogy itt lehetek, hogy semmi nem tud letörni, hiányoznak a szeretteim, de szerintem ez természetes.
Az én célom azzal, hogy kijöttem a nyelvtanulás és az utazgatás volt, és hogy minél több új dolgot megismerjek és kipróbáljak, és persze, hogy felfedezzem Amerikát és legyen egy szuper évem rengeteg kalanddal mielőtt nekivágok a nagybetűs éleznek. Szerintem erre itt minden lehetőségem meg van/lesz! Fantasztikus érzés, amikor az ember realizálja, hogy most pont ott van, ott tart ahol lennie kell, és ahol lenni akar! Én mindenkinek szívből kívánom, hogy átélje ezt az érzést! És még valami, aki nem mer kockáztatni, annak nincs mit remélnie!
Blogom címe: http://ewefromusa.blogspot.com/