Szia Anett!
Gondoltam írok neked levelet,mert közeleg életemen ennek fejezetének vége. 🙂 Tegnap kezdődött a visszaszámlálás. 1 hónap és költözöm haza. Még mindig minden a legnagyobb rendben van,és nincs okom semmi panaszra. Nyelvsulit is hamarosan befejezem,s a kezdő intermediate csoporthoz képest végül az advance csoporttól fogok búcsúzni. Mindenki dícsér,hogy mennyit fejlődött az angolom.
Én is érzem,ráadásul sikerült ötösre érettségiznem emelt angolból májusba. 
Aminek nagyon örülök,nem volt hiábavaló az itt létem,s a hazautazás. 🙂 Csodálatos egy évem volt,ennél jobb dolgokat nem is kívánhattam volna,mint amiket átéltem. Rengeteg új élménnyel,barátokkal és egy teljes angol családdal gazdagodtam. Teljesen befogadtak,mint egy családtagot,a kislány,akire vigyáztam már szinte a legjobb barátnőm lett. Minden titkot megosztunk egymással. 
Új barátokra tettem szert, akik nagyon sokat jelentenek nekem,hiszen együtt éltünk át sok mindent. Átértékeltem nagyon sok dolgot magamban,és megtanultam nagyon sok mindent. Otthon is nagyon büszkék rám,én pedig rettentően hálás vagyok,hogy támogattak ebben a döntésemben,és mindvégig mellettem voltak lélekben.:) Hogy egy két konkrét dolgot említsek az élményeimből, amikről még csak soha nem is álmodtam: 2X is láttam a királynőt, s ott voltam London utcáin, őt ünnepelni a 60. évfordulóján, láttam az olimpiai lángot, jártam: Oxfordban, Cambridgeben, 
Brightonban. S még sorolhatnám… Összefoglalva minden szuper, most már csak a felvételi eredményre várok aztán pedig indulás haza. Azt azért megsúgom őszintén, már nagyon várom, hogy otthon lehessek. 🙂
Ezúttal szeretném megköszönni Anett,hogy segítettél családot találni,s ráadásul őket. Szerencsésnek mondhatom magamat. Köszönök szépen mindent. Nélküled és a cég nélkül most nem lennék itt 🙂
Puszi: Nóri