Szia Anett!
Kérlek ne haragudj, hogy később válaszolok, de rengeteg tennivalóm volt az elmúlt 24 órában.
Hála Istennek szerencsésen, és boldogan megérkeztünk Londonba. A reptéren apuka várt minket, és hamarosan megpillantottuk Finchleyt. Gyönyörű kis negyed, tele parkokkal, régi szép utcákkal és házakkal.
Eszterrel egy szép,nagy előkelő házban dolgozunk. Amint beléptünk az ajtón ott voltak az ikrek, és a szőnyegen játszottak Maya-val, aki a család előző Au-Pair-je, csak velük lakik. Nagyon kedves, segít mindenben, hogy belerázódjunk a dolgokba.
Eleinte rengeteg információ volt, csak kapkodtam a fejem, még most is néha bogozom a szálakat, de végül is ez még csak az első munkanapom volt, és bele fogunk jönni.
Jude-ot (3éves) naponta bölcsibe kell vinni, és érte is kell menni, az ikrekkel pedig reggeltől estig foglalkozni kell, illetve különféle playgroup-okra kell járni velük. Nagyon édesek, mosolygósak, szeretetteliek. A szülők is kedvesek, segítőkészek.
A helyünk komfortos, el van különítve teljesen. Úgy volt, hogy 6-6 órát dolgozunk naponta, de Eszterrel úgy vagyunk vele (legalábbis még most), hogy nem maradunk egyedül 3 gyerekkel, inkább segítünk egymásnak. Főleg, hogy az ikrek osztatlan figyelmet igényelnek. De majd elválik, lehet, hogy később ez egyáltalán nem jelent majd gondot. Nagyon szuper, hogy együtt dolgozunk Eszterrel. Nagyon nagy segítség mindkettőnknek.
Ma parkban voltunk, sétáltunk, Londont még igazán nem láttuk, csak hétvégén tudunk majd bemenni a városba. Addig is munka van.
Köszönök mindent, és hamarosan küldjük a beszámolót. Még korai lenne megírni. Szerintem pár hét múlva már lesz elég élményünk, tapasztalatunk!
MInden jót kívánok!
Szeretettel:
Kata
Kata és Eszter blogját itt követhetitek:
http://nyarlondonban.blogspot.co.uk/