Szia Anett,
Közel egy hónapja érkeztem Knebworthba, egy nagyon kedves, segítőkész, barátságos családhoz. Minden problémámmal bátran fordulhatok hozzájuk.
Apuka sokat dolgozik, hétköznap későn ér haza a munkából, így vele kevesebbet beszélgetek. De Anyuka fuvola és furulya tanárként többet van itthon, így vele többször van alkalmam beszélni a hétköznapi dolgoktól kezdve a nagyobb dolgokig.
Két kisfiúra vigyázom, a kisebbik Kit (4,5 éves), a nagyobbik Sammy (6,5 éves). Mindketten a közeli iskolába járnak, így Anyukával felváltva visszük őket reggel, és hozzuk őket haza délután. – itt jegyezném meg, hogy arra számítottam, délután tanulni fogunk együtt, de itt nincs házi feladat, sőt még iskolatáska sem. Ebben a korosztályban még minden a suliban van, csak az uzsonnás dobozt kell magukkal vinni. 
–
Így délután lehet választani a közeli játszóterek és a közelben lakó osztálytársak közül, de van, amikor csak itthon vagyunk, és rajzolunk (Ben 10 Ultimate Alien a nagy kedvenc) vagy építünk valamit a szelektíven gyűjtött papírhulladékokból – ezt a lehetőséget nagyra értékeltem, mikor ide jöttem, hogy szelektíven gyűjtünk mindent, és a gyerekek is feltalálják magukat, szuper jó robotokat és űrhajókat lehet építeni a kiürült müzlis és teás dobozokból! Mindenkinek ajánlom!
Mindeközben beiratkoztam a közeli Collage-ba, Stevenage-ben. ESOL tanfolyamra járok Level 1 szinten, ami mint utóbb kiderült, az otthoni B2 nyelvvizsgával egyenlő, így jövő júniusban tehetem le ezt a Cambridge-i nyelvvizsgát. Nagyon bízom benne, hogy sikerül, heti két alkalommal járok 2,5 órát. Ez fért bele a napirendembe. Az osztálytársak nagyon rendesek, és megértőek egymáshoz, mint ahogy különböző országokból jöttünk. Én vagyok a legfiatalabb és a legújabb is ebben az országban, mindenki más már fél éve, 6-7 éve él itt. Tehát az osztálytársak érkeztek: Romániából, Ukrajnából, Szlovákiából, Lengyelországból, Franciaországból, és még sokan mások .. Nagyon érdekes más országokat megismerni ilyen formán.
Van még egy rövid történetem. Anettet és az Au Pair Hungary lehetőségét idén nyáron ismertem meg egy nyílt nap keretében. Itt találkoztam egy mára nagyon kedves barátnémmal, Csillával. Mindketten tele kérdésekkel érkeztünk a nyílt napra, és hamar összebarátkoztunk, ami a családkeresés alatt is folytatódott. Kéz a kézben segítettük egymást az utolsó lépésig, míg 1 héttel utánam megérkezett Ő is Angliába. Minden nap beszélünk, támogatjuk egymást. Két héttel a megérkezése után meglátogattam, mert addigra már felfedeztem a közlekedést itt a környéken. Nagyon jó volt újra látni egymást, itt a világ másik részén. Múlt hétvégén sikerült Londonba is ellátogatnunk, onnan küldök pár képet. Így tehát nagyon örülünk, hogy vagyunk egymásnak, és remélhetőleg bővül majd új tagokkal is a baráti körünk!
Szia,
Judit