Sziasztok! 🙂
Ne haragudjatok, hogy ilyen sokára írok… Nagyon jól érzem itt magam Hollandiában, csütörtökön lesz 10 hete, hogy itt vagyok. És egyben a szülinapom is^^ Nagyon örülök neki, hogy itt tölthetem be a 20. életévemet.
A család nagyon aranyos és segítőkész, nagyon szeretem őket. Igazi csaladtagként kezelnek, ami nagyon jól esik. 3 gyerek van a családban és az anyuka egyedül neveli őket. Nagyon tisztelem őt. Fantasztikus anyuka én úgy gondolom. Hihetetlen erővel és optimizmussal rendelkezik. A gyerekek is nagyon önállóak, kicsit megijedtem az elején, hogy nincs is rám szükségük. Miközben úgy éreztem, hogy ez az én helyem, valahogy még sem kaptam el azt a ritmust amit én szerettem volna, de rájöttem, hogy csak hirtelen túl sokat vártam el magamtól. Ezt meg is beszéltük az anyukával, és azt mondta hogy szerinte remekül csinálom és hogy csak szépen, lassan, lépésről-lépésre haladjak. És igaza volt, így sikerült megnyugodnom és ment minden tovább főként a lefekvés megy nehezen, még minden nagyon izgalmas nekik este 9-10 után 😀
Fantasztikus barátokat szereztem itt magamnak, akik nagyon kedvesek hozzám, és igazából ő általuk jöttem rá, hogy milyen bátor dolgot cselekedtem. Már én is büszke vagyok magamra! Szoktunk együtt vásárolni, hétvégente szórakozóhelyekre járunk, ami remek lehetőség arra, hogy kimozduljak itthonról és megismerjek még több korombelit, illetve részt vettem egy kerti partin is ahol megismerhettem a szomszédaimat. Túl vagyok már több szülinapi partin is, a legkisebb lánynak is nemrég volt a szülinapja amire kétféle sütit is sütöttem de azért nem feledkeztem el a többi barátomról sem, rendszeresen beszélünk viberen vagy skypon és természetesen a családommal is tartom a kapcsolatot. Az apukámat meghívta egy ismerőse Hollandiába és tudtunk találkozni pár héttel ezelőtt. Nagyon boldog voltam!! 
Szeptember 18-án elkezdtem a nyelvtanfolyamot a legközelebbi nagyvárosban, már nagyon vártam A tanár nagyon aranyos és szerintem igazán jól tanít, és csak hollandul beszél velünk, ami szerintem szintén klassz. Biciklivel járok be. 10 km oda, 10 km vissza, de nagyon élvezem, szinte mindenhova azzal megyünk, leírhatatlanul jó érzés és legalább sportolok is valamit habár már múlt vasárnap futni is voltam és úgy tervezem, hogy amikor csak tudok, majd megyek még.
Nemrég volt szerencsém találkozni egy másik aupair-rel Budapestről. Itt lakik a közelben és bár tényleg jól érzem itt magam, de jó volt, és egyben furcsa is valakivel ÉLŐBEN magyarul beszélni…xD azóta már többször is találkoztunk. Nagyon kedvelem, aranyos lány. Jól megértjük egymást, megtaláltuk a közös hangot illetve jó valaki olyannal beszélni aki ugyanazokkal a dolgokkal kell, hogy szembenézzen, mint én.
A múlt hét hétvégén életemben először voltam Amszterdamban. Nagyon tetszett, de teljesen más mint Budapest. Úgy gondolom, hogy hiába a rajongásom Hollandiáért őszinte leszek és azt mondom, hogy szerintem Budapest szebb. Vasárnap pedig egy igazi kézilabda meccsen voltam, hát csak annyit mondhatok nem szeretnék ezeknek a lányoknak az ellensége lenni…xD Egy héttel ezelőtt pedig a család néhány rokonát látogattuk meg, így volt szerencsém ellátogatni Frízföldre, Leeuwardenbe. A családnak saját csónakja is van, amit megengedtek, hogy vezessek. Nagyon szeretem őket is, akárhányszor csak találkozunk, olyan mintha mindig is ismertem volna őket. Nagyon figyelmesek és befogadóak. A legtöbb ember egyébként ilyen itt, néha persze akadnak nehézségek, mert félnek attól, hogy nem jó az angoljuk és ezért néha elég döcögősen indulnak el az ismerettségek, de igazából ez nem csüggeszt, ahogy haladok a hollanddal ez majd szépen alakul, meg ők is egyre befogadóbbak.
Kaptam egy felkérést az itteni “újságba”, hogy írjak arról, hogy hogyan érzem itt magam, hol és hogyan éltem előtte, ilyenekről. Hollandul! Különösen élveztem a feladatot, mivel újságíró szeretnék lenni 😀 Már be is fejeztem, viszont kell találnom egy személyt akinek én tehetem fel a következő kérdést. A következő szám majd csak november közepén fog megjelenni.
A három gyerek közül kettővel szinte csak hollandul tudok beszélni, ami az elején kicsit megnehezítette a dolgokat, mert habár már Magyarországon elkezdtem tanulni a hollandot, itt rájöttem, hogy a tudásom elég kezdetleges volt.. Már azért sokkal nyitottabbak felém ami, nagyon jól esik, próbálnak ők is alkalmazkodni hozzám én is hozzájuk, amit tudnak már angolul mondják, hogy segítsenek nekem, én meg hollandul amit csak a tudok. Egy furcsa kevert nyelvet használunk most 😛
Egy farmon élek sok-sok állattal, amit nagyon élvezek a család kutyáját is nagyon szeretem. Picit pótolja, hogy az én kutyusom nincs itt. Egyébként a farmon dolgozó emberekkel is csak hollandul tudok beszélni, de addig magyarázunk, keressük a szavakat, amíg a másik meg nem érti rengeteg szót tanulok tőlük és úgy érzem, hogy jól haladok. Már az angolt is magabiztosan használom. Otthon meg sem mertem szólalni angolul, még akkor sem, ha muszáj volt… xD Ez hihetetlen önbizalmat ad! Vicces most amikor én hallgatom, egy perc alatt vagy 100-szor, hogy bocsánat de nem túl jó az angolom…:P
Mindennap én főzök, kivéve a hétvégéken, aminek nagyon örülök, mert imádok főzni. Rendben tartom a konyhát, a nappalit, segítek a mosásban. Valamint a család egyik ismerőse, hetente egyszer-kétszer kitakarít. Őt is nagyon kedvelem, olyan itt mint egy nagymama Illetve még foglalkozom a gyerekekkel, természetesen tüneményesek, nagyon boldog és hálás vagyok, hogy ezt a családot kaptam.
Az első perctől fogva szeretek itt lenni, szertnék Hollandiában maradni ez után az év után is, tanulni, dolgozni, ÉLNI! Tehát egy életre! Komolyan veszem ezt az egy évet, ha már kaptam egy ilyen lehetőséget akkor mindent beleadok, minden lehetőséget megragadok. Ha lehetne sem csinálnám vissza. Mindenkinek aki szeretne bele vágni csak javasolni tudom, hogy tegye! Nincs mire várni, soha nem jön el az a bizonyos tökéletes pillanat, mert az MOST van, már itt van. Nem ígérem, hogy könnyű lesz! Az első két hétben nagyon fáradt voltam, és azért még most sem vetnek fel a fölösleges energiák, de mindent megér ez az érzés, hogy itt lehetek, az új élmények, az új emberek. Sok minden a helyére került az én felyemben is, mi az amit jól, mi az amit rosszul csinálok. Kitisztult a kép, így már könnyebben tudok változtatni rajtuk.
Nagyon szépen köszönöm a segítségetek Anett és Viki!
Szép napot nektek!
Doei
Timi