Anikó Wisconsinból – “dolgozom rajta, hogy a lehető legjobban teljen az év”

20151023 161703Szia Viki!

Ahogyan ígértem, küldöm a kis beszámolómat. Nem vagyok nagy író, de megpróbálom jól összefoglalni az eddigieket.

Szeptember elején érkeztem Veronába, Wisconsinba. Egy két gyermekes családnál vagyok, ahol az anyuka szintén magyar. Erika nagyon kedvesen készült az érkezésemre, a szépen berendezett szobámban a bekeretezett családi fotóimat rakta ki, aminek nagyon megörültem, mert csak digitálisan „hoztam magammal” a családomat.

A gyerekek, két éves Lilla és 4 éves József rendkívül gyorsan befogadtak, barátságosak mindenkivel és szeretnek megismerni új embereket. Családi vakációjuk során eljöttek hozzánk egy villámlátogatásra, így mielőtt elindultam a nagy útra, tudtam velük személyesen is találkozni és ők is megismerhették az én családomat.

Napirendem úgy alakul, hogy 8 óra körül reggelizünk, és olyan fél 9 kilenc körül átveszem a gyerekeket és általában este 5-6 között végzek. Ilyenkor vacsorázunk és gyerekek mennek fürdeni.

Sokszor van olyan is, hogy ha az apukának olyan dolga akad, elvisz magával minket vagy éppen csak a gyereket.

Gyerekek nagyon szeretnek játszani, de néha kitartónak és nagyon kreatívnak kell lenni, hogy lekössem a figyelmüket vagy fenntartsam az érdeklődésüket. Egy kis bolondozás szokott segíteni, de van, hogy kifognak rajtam és semmi ötlet nem használ. Ilyenkor, ha az idő engedi, kimegyünk a szabadba. Hatalmas füves udvar van,ahol nagyokat lehet szaladgálni, labdázni, leveleket gyűjteni, tobozt keresni és van egy kis játszóterük is hintákkal, mászófallal, csúszdával ,amit nagyon szeretnek.

Mivel városon kívül lakunk, mindenhova vezetni kell. Én még egyedül nem vezettem és nem vittem őket sehova. Apuka párszor elvitt gyakorlóvezetésre, hogy szokjam az itteni dolgokat és gyakorlottabb legyek. Jön a hideg tél és nem nagyon tudunk majd az udvaron tevékenykedni, így majd különböző programokat fogunk keresni a gyerkőcöknek ahova én viszem majd őket, hogy néha kimozduljunk itthonról.

Már többször voltam Madisonban a városközpontban nézelődni, sétálgatni. Erika sok helyet megmutatott már, sőt bevont engem is az itteni magyar ismerősei körébe. Egyik szeptemberi hétvégén egy magyar pikniken is részt vettünk. Erika is szervezett nemrég egy bográcsozást ahova barátok, munkatársak, köztük magyarok is hivatalosak voltak. Voltunk együtt gyümölcsösben almát szedni, farmon a gyerekekkel állatokat etetni, simogatni és tököt is lehetett beszerezni Halloweenre. Együtt faragtuk a töklámpásokat is. (képeket küldök)

Legutóbbi hétvégén vendégségben voltunk Erika barátnőjénél, aki szintén magyar és ő maga is au pairként jött ki először. Ő nagyon kedves és mindenben szeretne nekem segíteni.

Barátokat még nem igazán szereztem, ez abból is adódik, hogy kurzusokra még nem kezdtem el járni, mivel a szeptemberi érkezésemmel lecsúsztam erről a félévről. Más egyéb órák között még nem találtam olyat, amit szívesen elkezdenék és megfelel a követelményeknek, egyet pedig nem indítottak el. Van egy német lány itt a közelben euraupairtől, akivel együtt megyünk a havi találkozókra, de valahogyan más program vele még nem jött össze. Épp a napokban kezdtem több másik aupairrel ismerkedni, és ha minden igaz együtt fogunk programokat szervezni, eltölteni a szabadidőnket.

Erika nagyon segítőkész ilyen tekintetben is, sok hasznos információval szolgál, ötleteket ad és tényleg azt szeretné, hogy jól érezzem itt magam. Persze tudom, ennek érdekében nekem is kel tenni valamit. Dolgozom rajta, hogy a lehető legjobban teljen az év.

Anikó