Kedves Anett,
A beszámoló, amit ígértem! 
Üdvözlet mindenkinek innen Madrid külvárosából!
Álom vagy talán valóság? Már lassan másfél hónapja vagyok itt, és nagyon nagyon jól érzem magam. Egy 6 és egy 9 éves fiúra kell vigyáznom,akik mellesleg nagyon huncutak. A család hihetetlenül kedves és segítőkész, rengeteget nevetünk, nincs olyan nap, ami ne telne el nevetés nélkül!
Jelentkeztem egy nyelvtanfolyamra ami október elején kezdődött egy másik városban, busszal 30 perc+15-20 perc séta. A csoportomban 11 országból vagyunk összesen, tehát elég nemzetközi, nálam idősebbek vannak, én vagyok a legfiatalabb közöttük és van egy magyar lány is. Itt azt kell tudni, hogy ha egy nyelvet megakar tanulni az ember, akkor a tanár csak az adott nyelven beszél, amióta ide járok egyetlen egyszer sem szólalt meg a tanárnő angolul, aki nagyon segítőkész és közvetlen. Jó hangulatban telnek az órák, mindig csoportosan dolgozunk 3 hete járok egy másik nyelvtanfolyamra is, így van lehetőségem megismerkedni nagyon sok külföldivel,közöttük au pairekkel is!
A spanyolokra jellemző,hogy nagyon mosolygósak,közvetlenek és élvezik az életet. A minap bementem vásárolni a boltba, rám nézett az eladóhölgy majd előre köszönt és mosolygott, valamelyik nap pedig amikor a városban jártam találkoztam egy 4 éves kisfiúval, aki ugyancsak
előre köszönt, pedig nem ismertem csak itt lakik nem messze tőlünk. Sokszor azzal töltjük a délutánunkat, hogy kimegyünk biciklizni . Van két kislány, akiket a fiúk által ismertem meg, reggel amikor mentünk az iskolába a fiúkkal,a lányok rögtön köszöntek,hogy Sziaa Stella! Az anyukájuk azonnal megkérdezte, hogy ne vigyen e haza engem, mert van amikor biciklivel
van amikor gyalog megyünk suliba. Az első hetek, minden au pair számára nehezek,mert ugye nem könnyű belecsöppeni egy új család életvitelébe. Mindenkinek csak azt tudom mondani, hogy legyetek nyitottak, ragadjatok meg minden lehetőséget, mert az életben mindent amit érdemes megkapni,azért harcolni kell, lesznek olyan pillanatok,amikor nehéz lesz, és lesznek olyan pillanatok, amikor azt kívánnád bárcsak a szeretteid is átélhetnék mindazt amit te, de kinek az életében nincs ilyen?!
Az élet túl rövid ahhoz,hogy aggódjunk a dolgokon. Legyetek bátrak és merjétek meghozni életetek egyik legjobb döntését! Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a lehetőséget Anettnek!! Ha bármilyen kérdésetek van, akkor Hidegkuti Stella néven megtalálhattok a Facebookon. Sok sikert mindenkinek!
Üdvözlettel,
Stella
{phocagallery view=category|categoryid=112|float=left|displayname=0}