Szia Viki!
Detty Hollandiából – “még mindig nehéz felfogni, hogy itt vagyok és ennyire tökéletes minden”
Brigi Svájcból – “tényleg családtagként kezelnek és ez nagyon jól esik”
Sziasztok!
Köszönöm kérdésed, nagyon jól vagyok. Szinte a megérkezésem pillanatától igazi családtagként érzem magam. A kislány 3 éves és rögtön egymásra találtunk. Imádom! A kisfiú 6 éves, és vele az első héten akadt némi problémám, de ura voltam a helyzetnek és sikeresen megoldottam a problémát.
Fanni Angliából – “jól érzem magam, segítőkészek”
Éva “pótnagyi” Németországból – “hétvégenként hosszú felfedezőutakat teszek”
Kedves Anett és Viki!
Timi Hollandiából – “az első perctől fogva szeretek itt lenni”
Sziasztok! :)
Ne haragudjatok, hogy ilyen sokára írok... Nagyon jól érzem itt magam Hollandiában, csütörtökön lesz 10 hete, hogy itt vagyok. És egyben a szülinapom is^^ Nagyon örülök neki, hogy itt tölthetem be a 20. életévemet.
A család nagyon aranyos és segítőkész, nagyon szeretem őket. Igazi csaladtagként kezelnek, ami nagyon jól esik. 3 gyerek van a családban és az anyuka egyedül neveli őket. Nagyon tisztelem őt. Fantasztikus anyuka én úgy gondolom. Hihetetlen erővel és optimizmussal rendelkezik. A gyerekek is nagyon önállóak, kicsit megijedtem az elején, hogy nincs is rám szükségük. Miközben úgy éreztem, hogy ez az én helyem, valahogy még sem kaptam el azt a ritmust amit én szerettem volna, de rájöttem, hogy csak hirtelen túl sokat vártam el magamtól. Ezt meg is beszéltük az anyukával, és azt mondta hogy szerinte remekül csinálom és hogy csak szépen, lassan, lépésről-lépésre haladjak. És igaza volt, így sikerült megnyugodnom és ment minden tovább főként a lefekvés megy nehezen, még minden nagyon izgalmas nekik este 9-10 után :D
Ildi Spanyolországból – “sokszor még mindig hihetetlen, hogy itt vagyok, hogy bele mertem vágni”
Kedves Anett és Viki!
Először is köszönöm, hogy ilyen fantasztikus lehetőséget kaptam tőletek, másodszor pedig bocsánat a késői válaszért, de tényleg zsúfolt napjaim voltak.
Madrid mellett egy városban lakom, gyönyörű hegyvidékes helyen, egy félig magyar félig spanyol családnál. 5 éves ikerfiúkkal kell foglalkoznom, ami nem a legkönnyebb feladat, de úgy érzem elég jól belejöttem. Imádnivalóak és teljesen befogadtak. A családban hihetetlenül kedves mindenki, segítenek bármiben és mindent meg tudunk beszélni a szülőkkel, a kirándulásaim megszervezésétől a fontos nevelési kérdésekig. Jó itt lenni. :)
Szilvi Angliából – “kellett valami új, valami más, és ezt itt megtaláltam”
Kedves Anett és Viki!
Köszönöm szépen az érdeklődést, nagyon jól érzem magam itt!
Nem is tudom hol kezdjem, annyi minden történt már velem ebben az egy hónapban! :)
Mikor megérkeztem mindenki nagyon kedvesen fogadott! A kislánnyal, Lilyvel, az első perctől kezdve nagyon jól kijövök, ő már nagyon várt is engem! Már az első este úgy ment el lefeküdni, hogy bejött hozzám megölelt és azt mondta hogy szeret! A kisfiú, Harrison, egy picit nehezebb eset, mivel nagyon anyás, de erre a host anyukám már a skype-os beszélgetésnél felhívta a figyelmemet. Mindig megnyugtat, hogy ne aggódjak miatta, ő ilyen. De már szép lassan kezd elfogadni! Ha anyuka elmegy már nem sír, voltunk már együtt a parkban, néha már ő kéri, hogy rajzoljak vele, és ha nekem kell lefektetni őket akkor is minden rendben megy :)
Ivett Manchesterből – “eleinte nagyon fárasztó volt mindenre koncentrálni, de már egyre jobb és könnyebb”
Kedves Anett és Viki!
Nagyon gyorsan telnek a napok, ezért is nem írtam eddig.
Nem ment annyira könnyen a beilleszkedés, eleinte nagyon fárasztó volt mindenre koncentrálni, de már egyre jobb és könnyebb!
Kriszti Hollandiából – “hétköznapok nekem nem olyanok mintha dolgoznék”
Kedves Anett és Viki!
Bocsánat, hogy csak most írok… Több, mint egy hónapja vagyok itt Hágában. A család nagyon aranyos. A szülők fiatalok és nagyon oldott a hangulat a kezdetektől fogva. Éppen ezért, nem is volt nehéz beilleszkednem. Nagyon sokat mosolyognak, sokat nevet együtt az egész család.
Gigi – summer au pair – “csak ajánlani tudom az Au Pairkedést”
Kedves Anett és Viki!
Nagyon hálás vagyok, és tényleg köszönöm, hogy 2,5 hónapot tölthettem Angliában. Londontól nem messze, egy Shenley nevű kisvárosban laktam. Egy nagyon kedves, alapvetően jó kedélyű család részese lehettem. Több feladatom is volt a házimunka terén, időnként soknak tartottam, vagy eléggé kimerültem, de az segített, hogy egy barátságos családi légkör vett körül. Ráadásul, az 1 éves kicsi lány, akire vigyáztam, hihetetlenül tüneményes. Gyakran mentünk a játszótérre, a parkba, vagy csak a környéken sétáltunk. Rengeteg mesét olvastam, énekeltem neki (magyarul is). Igyekeztem magyar szavakat is tanítgatni neki, amit szerencsére a szülők egyáltalán nem bántak, sőt inkább örültek. Hihetetlenül kommunikatív vagyok, emiatt örültem, hogy az anyuka is nagyon nyitott, humoros, és szeret beszélgetni. A barátnőmnek érezhettem. Ő is és a host-apukám is nagyon igyekezett, hogy találjak magamnak barátokat.