Szia Anett!
Tegnap délután szerencsésen megérkeztem a családhoz. Nikita - úgy tűnik - imád, már a reptéren összebarátkoztunk. Az esti mesét is nekem kellett felolvasnom, s úgy tudom az apukától, hogy ez nagyon nagy szó. :)
Nik (Mehta) rugalmasnak tűnik, szóval jól érzem magam és a család is örül, hogy itt vagyok.
Ildi
Sziasztok!
Zsuzsa vagyok és a párommal, Norbival dolgozunk Angliában 2010. május közepe óta. Beszámolónkkal szeretnénk bemutatni, hogy milyen is az élet itt Angliában Au Pair párként, illetve bátorítani mindenkit, hogy vágjon bele bátran, ez egy kiváló lehetőség, hogy a nyelvet megtanuld és világot láss! Nem állítom, hogy mindenféle kétely nélkül vágtunk bele annak idején, de veszíteni valónk nem volt (max. a repjegy áraJ).
"Röpke" bevezetés, hogy a későbbiekben nagyokat kuncogj a leveleimen:
Családról: Cambridge mellett, egy kis falu mellett élek...egy hatalmas birtokon...körülöttünk magvakat vetettek épp... szóval nincs szomszédunk. :)
Este fejlámpával kell kutyát sétáltatni (Jack a becsületes neve a család kedvencének), mert sehol nincs világítás... csak a faluban, az meg kb. 5 p séta.
Au-Pair életem története röviden-tömören :)
Sziasztok! Sarolta (20) vagyok, de mindenki csak Sasának szólít, illetve Angliában „Száshá” :), ezt sokkal könnyebb nekik kimondani, mint a Sasát :).
Először 2009. szeptember 5-e körül jöttem ki Angliába, pontosabban Chingfordba, egy angol családhoz, ahol 2 tinédzser fiúra kellett vigyáznom. A nagyobbik Josh, aki 14 éves volt, a kisebbik pedig Marcus, aki 12.
Sziasztok!
Mikor pár héttel ezelőtt elhatároztam, hogy Au-pair leszek és kiköltözöm külföldre, még nem is sejtettem, hogy ilyen élményekben lesz részem és ennyire boldog leszek Londonban a családommal.
Amint meg lett a családom és kezemben tartottam a papírokat, elkezdtem szervezni az utamat. Rögtön megvettem a repjegyemet, bőröndöket és minden egyéb szükséges dolgokat.
Jó előre bevásároltam mindent, hogy itt kint már ne kelljen annyi mindent vennem magamnak, így sokkal olcsóbban megúsztam a dolgot.
Szia!
Mit is mondhatnék. Alapjában véve nagyon jó helyre kerültem. Megérkezésem napján, illetve az azt követő két hétben megkezdődött a kiképzésem a családnál. Valóban nagyon sok mindenre oda kell figyelni, ahogy azt Karin mondta a telefonban.
A két lány rengeteg felé kell, hogy eljusson, ezért nagyon hamar önálló kellett, hogy legyek és nagyon gyorsan meg kellett tanulni a "házi dolgokat".
Az első két hetem borzalmas volt. Karin mindent megmutatott, mit hogy szeretne ha csinálnék
Szia!
Szerintem nagyon szerencsés vagyok a családommal, jól kijövök velük, tényleg nagyon kedvesek és barátságosak. A gyerekekkel sincs semmi gond, már az első naptól kezdve ölelgetnek. :) Nagyon korrekt a munkabeosztásom, sok a szabadidőm, és ha esetleg megkérnek plussz munkára, akkor azért külön fizetnek. Nagyon szép kis környéken lakunk, bár kicsit sajnálom, hogy nincsenek boltok, mozi, szórakozóhely... De London nincs messze, 35 perc vonattal a belváros, úgyhogy hétvégén általában odamegyek.
Az anyukától kaptam egy biciklit, amivel 15 perc alatt bent vagyok a centerben és az iskolában.
Sziasztok au-pair jelöltek!
Dóri vagyok, 2010. október 2-án érkeztem Angliába.
Nagyon régóta érlelődött bennem egy döntés, hogy ki kell mennem és mint a mesékben szerencsét kell próbálnom. Az is motivált, hogy a főiskolám befejezéséhez szükségem van egy nyelvvizsgára, amit otthon nem tudtam megszerezni. Végül 2010 nyarán eldöntöttem: belevágok.
Sziasztok!
Boróka vagyok, 2010 decemberében jöttem ki Angliába Nemes Anett segítségével.
Sok időbe telt, míg sikerült találni nekem egy megfelelő családot, már azt is hittem, hogy a terveim meghiúsulnak, de Anett mindig mondta nem szabad feladni, kitartás… és most nagyon örülök, hogy nem tettem, és itt vagyok ennél a nagyszerű családnál.
Nagyon örültem, amikor Anett jelezte, hogy vééégreeee van egy család, aki érdeklődik felőlem.
