Szia Anett!
Olvastam, hogy elfogytak a beszámolók, gondoltam írok egyet, most van időm. Már írtam egyet novemberben, de ahogy elolvastam, mosolyra húzódott a szám, mert akkor még nem is tudtam mi vár rám itt. :) Most nem csak a rózsaszín oldaláról szeretnék beszélni az ittlétemnek. Állítom, hogy nehézségek igenis vannak! Én a lehető legkedvesebb családot fogtam ki, nem is tudom hogy hálálom meg a rengeteg segítséget, támogatást amit kapok. De még így is akad bőven pillanat amikor elgyengülök és nagyon hazavágyom. Nekem az első komoly nehézséget az "érezd otthon magad" fogalma jelentette.. Nagyon nehéz teljesen idegen környezetben kényelmesen otthon érezni magam, el kell telnie jó pár hétnek mire sikerül.