Ági Dublinból – “még mindig ámulok egy két helyen, hogy milyen szép”

Szia Viki!

Minden nagyon szuper itt kint. A hely ahol élünk gyönyörű még mindig ámulok egy két helyen, hogy milyen szép. Az emberek pedig nagyon barátságosak. Az időjárás az ami eleinte nagyon furcsa volt számomra, nem igazán tudtam, hogy hogyan öltözzek de mára már azért egészen megszoktam. Volt egy hurrikán is ami azért elég durva volt aznap szinte senki nem dolgozott vagy aki elment azt is haza küldték.

A szülők egyébként nagyon segítőkészek, mindent meg lehet velük beszélni. Ha mennek valahova a hétvégén akkor mindig megkérdezik, hogy lenne-e kedvem velük menni? És általában menni szoktam, mert szeretnék minél több helyre eljutni és minél több mindent látni ha már itt vagyok.

Szerintem egész jól sikerült beilleszkednem a családba, a gyerekek is elfogadtak már, néha makacsak de meg lehet velük találni a közös nevezőt. Ádám egy kicsit nagyobb falat, mert általában ha Dávid játszik valamivel akkor neki is egyből az a játék kell és ilyenkor van, hogy sírás lesz a vége. Attól függ mikor kezdek, hogy az Anyukának mikorra kell mennie dolgozni. Ha korán akkor én reggeliztetem a gyerkőcöket utána pedig Ádámot 9-re elviszem óvodába. Ha később akkor pedig még az Anyuka megreggelizteti őket, elviszi Ádámot óvodába én pedig Dávidot már átveszem tőle. Ameddig Ádám óvodába van általában Dáviddal kimegyünk a tengerpartra vagy a parkba ott futkározunk egy kicsit vagy elmegyünk bevásárolni. Ha rossz idő van pedig jövünk haza és bent játszunk nagyjából fél 12-ig utána készülődünk és megyünk Ádámért óvodába. Vagy még az is előfordul, hogy ha nagyon fáradt akkor még visszaaltatom vagy már hazafele jövet elalszik a babakocsiba. Kivéve hétfőnként, mert akkor baba klubba járok vele ami neki is és nekem is nagyon tetszik. Jót elszokott játszani én pedig tudok ismerkedni egy kicsit másokkal is. Mikor haza jövünk megebédelünk utána ha jó az idő kimegyünk a játszótérre/teraszra/udvarra.

Ha az Apuka úgy végez a munkával akkor van mikor valamivel hamarabb végzek. Utána még van időm kiszoktam menni futni a tengerpartra, ha jó az idő vagy a városba sétálni egy kicsit. Bár ezen a héten az Anyukának Skóciába kellett mennie továbbképzésre így neki az Anyukája jött el segíteni, hogy azért ne maradjak egyedül a gyerekekkel ha véletlen az Apuka nem tudna úgy végezni a munkával, hogy haza jöjjön estére. De egyébként nekem az Anyukája is nagyon szimpatikus, szerintem jól megtaláltuk a közös hangot, mindenben segítjük egymást.

Ezen a héten pedig a nyelviskolát is elkezdtem, szerdán volt az első napom és nagyon tetszett. A tanár is nagyon aranyos volt és a többi ember is. A kurzuson összeismerkedtem egy portugál lánnyal aki nagyon szimpatikus volt. Mivel egy irányba lakunk együtt mentünk haza az óra után és nagyon jót beszélgettünk, idő közbe kiderült, hogy ő is két kisgyerekre vigyáz itt kint.

Ja és persze mivel most volt Halloween nekik is be kellett öltözniük és mancs őrjáratos jelmezük volt, szerintem nagyon aranyosak voltak benne 😀

Szóval eddig még mindig szuper és remélem, hogy ez így is fog maradni! 🙂

Ági

Családjaink

Legfrissebb élménybeszámolóink