Kedves Viki,

Ahogy korábban említettem, voltak kezdeti nehézségek a gyerekekkel, ami az elfogadást illeti. A szülők igyekeztek végig segítőkészek és megértőek lenni ezekben a helyzetekben, amiért nagyon hálás vagyok nekik.

A napirendem a nyelvkurzussal együtt sűrű, de megoldható és szeretem ha van dolgom, úgyhogy nem bánom hogy a napi öt órán felül amit a gyerekekkel töltök, házimunkát is végzek. Egy két incidens után, a gyerekek úgy érzem kezdenek befogadni, megbízni bennem. Persze mindig az anyukát választják először, de ez természetes.

Jól érzem magam az országban, de különösebben a városban. Szerencsésnek érzem magam, hogy Lundba kerültem. Rengeteg a külföldi diák, programlehetőség, úgyhogy nem érzem magam egyedül.

A szülőkkel baráti, jó viszonyt ápolok, megbeszélhetek velük bármit és ők is őszinték velem, legyen szó pozitív vagy negatív visszajelzésből. Utóbbi szerencsére alig akadt.

Voltak pillanatok, mikor nagyon belefáradtam, mikor semmi sem sikerült, úgy éreztem hogy a gyerekek direkt akarnak kiszúrni velem vagy a munkahelyi stresszt rajtam vezették le a szülők, de mindig megtudtunk mindent beszélni és így a kedvem is egy két nap után visszajött!

Köszönöm, hogy érdeklődtél. Dióhéjban ennyi lenne, összességében nagyon jól érzem magam itt és egyre könnyebbnek érzem az életet itt, bár az idő nagyon lassan telik.

Zsófi

Családjaink

Legfrissebb élménybeszámolóink