Anikó Wisconsinból – “dolgozom rajta, hogy a lehető legjobban teljen az év”

Anikó Wisconsinból – “dolgozom rajta, hogy a lehető legjobban teljen az év”

Szia Viki!

Ahogyan ígértem, küldöm a kis beszámolómat. Nem vagyok nagy író, de megpróbálom jól összefoglalni az eddigieket.

Szeptember elején érkeztem Veronába, Wisconsinba. Egy két gyermekes családnál vagyok, ahol az anyuka szintén magyar. Erika nagyon kedvesen készült az érkezésemre, a szépen berendezett szobámban a bekeretezett családi fotóimat rakta ki, aminek nagyon megörültem, mert csak digitálisan „hoztam magammal” a családomat.

A gyerekek, két éves Lilla és 4 éves József rendkívül gyorsan befogadtak, barátságosak mindenkivel és szeretnek megismerni új embereket. Családi vakációjuk során eljöttek hozzánk egy villámlátogatásra, így mielőtt elindultam a nagy útra, tudtam velük személyesen is találkozni és ők is megismerhették az én családomat.

Luca Angliából – “a szülők szerencsére családtagként tekintenek rám”

Luca Angliából – “a szülők szerencsére családtagként tekintenek rám”

Szia Viki!

Bocsi a késői válaszért, csak sűrű volt a hét és nem jutottam gépközelbe.
Minden továbbra is nagyon jó, jól érzem magam. A napirendemmel is meg vagyok elégedve, reggel 7-11-ig dolgozom, aztán néha segítek az ebédnél, majd este 5-7-ig. Nagyon ritkán kell babyszittelnem és a hétvégéim mindig szabadok.

A családdal jól megértjük egymást és a gyerekek is megszoktak, elfogadtak már és így sokkal könnyebb őket kezelni. A szülők pedig szerencsére családtagként, nem alkalmazottként tekintenek rám. 

Viki Angliából – “örülök, hogy egy ilyen kaland részese vagyok”

Viki Angliából – “örülök, hogy egy ilyen kaland részese vagyok”

Kedves Viki !

Immáron harmadik hónapja élem az életem au pairként. Elsőként el kell, hogy mondjam, egyáltalán nem bántam meg a döntésem. Persze voltak és vannak hullámvölgyeim, de összességében szerencsésnek érzem magam, hogy itt lehetek. 
Nehezen teltek az első hetek, de mostanra rutinosan mozgok a házban és a városkában is.

Napirendem elég laza, sok szabaidőm van. Az anyuka minden vasárnap elmondja a heti beosztást, ha van valamilyen extra program akkor tudatja velem azt is.

Kata Londonból – “sok kulturális különbséget fedeztem fel, amiket el kell hogy fogadjak, hiszen itt ez a szokás”

Kata Londonból – “sok kulturális különbséget fedeztem fel, amiket el kell hogy fogadjak, hiszen itt ez a szokás”

Szia Viki!

El sem hiszem, hogy már több mint két hónapja vagyok idekint.

Az au-pair élet viszonylag kötetlen és ezt nagyon szeretem benne. Például volt olyan cseh Au-pair akivel egyszer sem találkoztam csak Facebookon rám írt hogy látja én is ugyanabban a körzetben vagyok, és nincs e kedvem vele és más Au-pairekkel leugrani Brightonba és a Seven Sisters Cliffshez (a tengerhez). Mert ha többen megyünk olcsóbb. Persze,hogy mentem és nagyon jó volt.

 

Réka Franciaországból – “csodálatos helyeken fordultam meg”

Réka Franciaországból – “csodálatos helyeken fordultam meg”

Kedves Viktória !
 
Örülök,hogy érdeklődsz.Eddig minden rendben zajlik a családdal.

A napirendem úgy néz ki,hogy fél7-kor kelek,7-ig megcsinálom a reggelit,utána megyek a gyerekeket költeni. negyed8-ra elkészülnek,aztán reggelizünk.8:00-kor elindulunk az iskolába,ami 10 percre van a háztól,ezért minden reggel sétával indítjuk a napot.

Eszti Belgiumból – “mindenkit csak bátorítok, hogy vegyenek részt egy ilyenben, hiszen csak nyerni lehet vele”

Eszti Belgiumból – “mindenkit csak bátorítok, hogy vegyenek részt egy ilyenben, hiszen csak nyerni lehet vele”

 

 

Kedves Viki!

Véget ért a belgiumi időszakom és ez alatt nagyon sok minden történt velem. A gyerekeket nagyon megszerettem, hiányozni fognak, főleg a kislány mivel az időm legnagyobb részében rá kellett vigyáznom.

A feladataim egész egyszerűek voltak, amíg iskolába jártak én vittem el őket és hoztam haza, illetve reggel gyümölcsöt csomagoltam nekik. Napközben szabad voltam, ekkor azt csináltam amit akartam. Délután pedig nagyrészt a kislánnyal játszottam, ha éhesek voltak készítettem nekik valamit enni és rendet raktam a konyhában. Takarítanom szerencsére nem kellett mivel volt két házvezetőnő is, akik hétköznap minden nap jöttek. Az egyikükkel nagyon jóban lettem, őt is nagyon hiányolom, rengeteget nevettünk, beszélgettünk. Jó volt a jelenléte, mivel így nem unatkoztam délelőttönként, vele hamar elment az idő.:)

Barbi Hobokenből – “szerencsés vagyok, de nem mondom, hogy mindig egyszerű”

Barbi Hobokenből – “szerencsés vagyok, de nem mondom, hogy mindig egyszerű”

Szia Viki!

2 hónapja vagyok itt, anyukával és a 6 éves lánnyal élek (elváltak) de apuka az utca végén lakik, és rendszeresen kiveszi a részét a gyereknevelésből. Amikor a lány nála alszik, reggel nem is kell dolgoznom. Szerencsés vagyok, de nem mondom, hogy mindig egyszerű a lánnyal. Az UNO a kedvenc játékunk, ezen kívül a szokásos kedvencek még pl. társas, szólánc, színezés, festés, főzés, park, könyvtár.

Nóri Austinból – “első naptól kezdve családtagként tekintenek rám, ami nagyban megkönnyíti az egész munkát”

Nóri Austinból – “első naptól kezdve családtagként tekintenek rám, ami nagyban megkönnyíti az egész munkát”

Szia Viki!

Nyolcadik hete vagyok Austinban, ami elég idő ahhoz, hogy tudjak írni. Első naptól kezdve családtagként tekintenek rám, ami nagyban megkönnyíti az egész munkát. A szülők nagyon jófejek, a gyerekek pedig aranyosak.  Bár a 3 fiú (6, 9 és 11) elég gyakran tud veszekedni, de kezelhetőek és 2 perc után már el is felejtik, hogy veszekedtek. 

Dalma Münchenből – “talán életem egyik legjobb döntése volt. Egy igazi kaland”

Dalma Münchenből – “talán életem egyik legjobb döntése volt. Egy igazi kaland”

Szia Viki! 🙂
 
Minden a legnagyobb rendben. Sőőt.  A várost egyszerűen imádom! Teljesen magával ragadott a nagyvárosi forgatag. 😀  A pörgés, ez a rengeteg ember az utcákon…itt képtelenség unatkozni.  A családdal meg abszolút megfogtam az Isten lábát. Úgy érzem itt magam, mint egy igazi családtag, a gyerekek meg úgy bánnak velem, mintha én lennék a legnagyobb testvérük. Mindenben segítenek és támogatnak. De ami még ennél is jobb, inspirálnak. Mellettük úgy érzem, bármire képes vagyok, ha igazán akarom. Mintha itt rátaláltam volna önmagamra. 🙂 Lehet, hogy csak a környezetváltozás teszi, viszont régen éreztem már magam ennyire felszabadultnak.
 

Nóri Amerikából – “leraktam a jogsit is”

Nóri Amerikából – “leraktam a jogsit is”

Szia Viki!

Minden rendben. A nyar gyorsan eltelt, kb 8-9 orat dolgoztam naponta reggel 7tol delutan 4ig. Voltunk Chicagoban egy hetre nyaralni meg csaladot latogatni az is nagyon erdekes volt. Meg Orlandoban 4th of July-ra.
 
Tannerrel jol kijovunk, van neha hiszti meg duhroham amikor ehes vagy faradt, de lehet kezelni azert. Egyre kevesebbszer fordul elo. Hetfon kezdodik az iskola, akkor reggel viszem aztan delutan fel haromtol vigyazok ra estig. Anyuka nagyon sokat dolgozik, altalaban 8-9 korul er haza este, ezert kellett hogy valaki valtson a nyari szunetben, ugyhogy kellett felvennie egy masik helyi bebiszittert hogy ne lepjem tul a 10 orat egy nap.

Judit – summer au pair – Angliából – “pont azt kaptam ezektől a hetektől amit szerettem volna”

Judit – summer au pair – Angliából – “pont azt kaptam ezektől a hetektől amit szerettem volna”

Szia Viki!

Rendben hazaertem🙂 nagyon klassz hónapot töltöttem kint, rengeteg élményt, tapasztalatot szereztem, nem beszélve az új barátokrol akikkel azóta is tartjuk a kapcsolatot.

A feladataim kicsit eltértek az előre megbeszélttől. Az anyuka nem szerette volna ,ha túl sok időt töltök a kisfiuval, nem akarta hogy erre a rövid időre kötődjön hozzam.Ezért szinte kizárólag háztartási, takarítasi feladatokat kaptam, de megegyeztünk az elso napomon hogy ez így lesz, nincs bennem rossz érzés .

Családjaink

Legfrissebb élménybeszámolóink